Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.
Irományszámok - 1922-224. A m. kir. közélelmezésügyi miniszter jelentése arról, hogy mely malmok és milyen feltételek mellett dolgozták fel az őrlési adótörvény alapján összegyűjtött gabonát, továbbá mily módon használtatott fel a begyűjtött árpa, zab, tengeri, tatárka és ocsú, végül pedig arról, hogy a kormány élt-e az 1921:XXXIX. törvénycikk 14. §-ában foglalt valamely felhatalmazással
224. száni. If sodik u. n. vámmalmi kategóriába, már az előzetes tárgyalások során a két érdekeltségre bíztam, s felhívom, hogy a Magyar Fővárosi Malomegyesülettel és a Vidéki Malomiparosok Országos Egyesületével folyamatba tett tárgyalásokat most már haladéktalanul fejezze be és a kereskedelmi malmok jegyzékét hozzám azonnal terjessze fel. Amennyiben az érdekelt malomegyesületek az egyes malomvállalatoknak fenti szempontból eszközlendő kategorizálása esetén arról győződnének meg, hogy az 1,500.000 mm. vámkontingensnek a fenti arány szerint megosztása nem lenne igazságos, ezt a megosztást kölcsönös megállapodással módosíthatják. 3. A kereskedelmi malmok az egész 300.000 mm.-át búzában kötelesek beszolgáltatni, a vámmalmok ellenben a termelők által múlt évben őrlésre bevitt rozs arányában rozsot és kétszerest is szolgáltathatnak be, mely azonban együttvéve 350.000 mázsánál többet'nem tehet ki, míg 850,000 mázsát ezek a malomvállalatok is búzában kötelesek beszolgáltatni. 4. A malomvállalatok által beszolgáltatott egészséges és legaláhb 76 kg. sulyminőségű búza és legalább 71 kg. sulyminőségű rozs minden egyes q-ja után, ha az 2°/o-nál több idegen keveréket nem tartalmaz, az állam 600 (hatszáz) K-át térít meg az azt beszolgáltató malom vállalatnak. Amennyiben a beszolgáltatott gabona sulyminősége a fenti szokványminőséget el nem ómé, vagy 2° o nál több idegen keveréket tartalmazna, úgy megtelelő levonásnak van helye ; fenntartom azonban magamnak a jogot, hogy 2 () /o-nál több idegen keveréket tartalmazó gabona beszolgáltatása esetén annak átvételét megtagadjam s a malmot koptatott, rostált gabona beszolgáltatására kötelezzem. Fentartom magamnak a jogot, hogy amennyiben a búza szabaforgalmi ára a 600 K-át meg nem haladná, a vámkontingens további átvételét beszüntessem, erről azonban legalább 30 nappal előbb az érdekelt malomválIálatokat a hivatalos lapban leendő közzététel útján értesíteni fogúm. E felmondási idő alatt a malom csak annyi gabonát szolgáltathat be, amennyinek beszolgáltatására, erre az időre nézve a 9. pont szerint magát kötelezte. 5. A kereskedelmi malmok a reájuk kirótt kontingenst saját hatáskörükben osztják meg. 6. Bár alapelvem az, hogy egyes nmlom váll álatokat a reájuk eső kontingensek magánjogi kötelezettségén alapuló elvállalására kényszeríteni, valamint az egyesekre eső kontingenseket hatósági intézkedéssel megállapítani nem kívánom, hanem a törvényhatósági kontingensek megállapításán kívül a további megosztást és az egyéni kivetést, valamint annak a malom vállalatokkal leendő elfogadtatását teljes mértékben az érdekképviseletekre bízom, szíves készséggel támogatom az érdekképviseletet erre irányuló törekvésében, s nemcsak- a szükséges adatokat, hanem az esetleges hatósági közvetítést is szíves készséggel bocsátom rendelkezésükre. A vámmalmokra kirótt 1,200.000 mm. búza és rozs (kétszeres) kontingensnek az egyes megyei törvényhatóságok közötti megosztását az érdekképviseletek meghallgatásával foganatosítom, miért is felhívom, hogy a malomosztályom által készített tervezetre vonatkozó észrevételeit a legsürgősebben tegye meg. Az u. n. megyei kontingensnek a megyei törvényhatóságban esetleg beékelt városi törvényhatóság, valamint a járás és a rendezett tanácsú városok közötti megosztása a Cím feladatát fogia képezni, köteles azonban a vonatkozó tárgyalásokba a vármegyei Molnárszövetséget is bevonni. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. VI. kötet. ó
