Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-256. A nemzetgyűlés közgazdasági és pénzügyi bizottságának együttes jelentése, "az építkezés előmozdításáról" szóló 210. számú törvényjavaslat tárgyában

256. szám. 167 A 12. §-hoz. A csekélyebb stiláris módosításokon kívül az együttes bizottság elejteni az eredeti törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, amely szerint a fél vagyona akkor is zárlati kezelés alá vehető, ha a kiszabott pénzbírság egészen vagy részben nem hajtható be. Úgy véli ugyanis a bizottság, hogy már a pénzbírság kiszabásánál is tekintetbe kell venni a fél vagyoni vi'szonyait s alig lesz célravezető oly összegű pénzbírságot megállapítani, amely a fél vagyonából be nem hajtható; de ha ez így áll, akkor feleslegesnek látszik a pénzbírság behajthatatlanságának esetében még külön, ugyancsak vagyoni sankciót is alkalmazni. Enyhíteni kívánja a bizottság az eredeti törvényjavaslat rendelkezéseit annyiban is, hogy elejteni javasolja azt az intézkedést, amely szerint a zárlati kezelés alá vett vagyon állagát is fel lehet használni az építkezési kötelezettség' teljesítésére, valamint mellőzni óhajtja azt a rendelkezést is, amelynél fogva az építésre kötelezett fél az építési vállalkozó és az alvállalkozók mulasztásáért is felelős. A zárlati kezelést elrendelő ' határozat ellen —mint már fentebb említve volt — az együttes bizottság a m. kir. közigazgatási bírósághoz panaszjogot kíván biztosítani ; a panasznak azonban csak birtokon kívül lehet helye, mert különben az új építkezések mielőbbi foganatosításához fűződő fontos közérdek szenvedne csorbát. Az utolsó bekezdésnek az 1881 : LX. törvényeikre való egyszerű utalása nem látszik kielégítőnek s ezért a bizottság célszerűnek találta, hogy a zárlat elrendelésének, foganatosításának és feloldásának részletes szabályozását a népjóléti és munkaügyi miniszternek az igazságügyminiszterrel egyetértve kibocsátandó rendeletére bízza. A 13. §-hoz. A bizottság az eredeti javaslat idevonatkozó imperativ rendelkezése helyett elegendőnek találta a közszállításokból való kizárás eshetőségére való utalást. A 14. §-hoz. Változatlan. A 15. §-hoz. Az első bekezdésben említett házadómentességet a bizottság azokra az épületekre és épületrészekre is kiterjeszteni kívánja, amelyek építése vagy átalakítása folytán iroda, műhely, raktár stb. keletkezett. A második bekezdés új szövegét a pénzügyminiszter úr javaslatára állapította meg a bizottság, mert az eredeti törvényjavaslathoz fűzött indokolás a pénzügyminiszter úr intenciói ellenére arra a téves magyarázatra adhat okot, hogy a 14. §. második és harmadik bekezdésében foglalt kedvezmények igényelhetők volnának a jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése előtt felépült házakra is. Minthogy a javaslat csak a további építkezés előmozdítását célozza, nincs elegendő indok arra, hogy a már fennálló és