Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.
Irományszámok - 1922-241. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése rágalmazás és becsületsértés bűntette, illetőleg vétsége, valamint hamis tanuzás miatt feljelentett Friedrich István nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében
146 241. szám. 241. szám. 1 A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése rágalmazás és becsületsértés bűntette, illetőleg vétsége, valamint hamis tanuzás miatt feljelentett Friedrich István nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség, a budapesti kir. büntető járásbíróság határozata alapján megkeresést intézett Friedrich. István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt, mert Csernyák Imre wieni lakos, mint magán vádra jogosított sértett feljelentést tett Friedrich István nemzetgyűlési képviselő ellen rágalmazás, becsületsértés, valamint hamis tanuzás bűntette, illetőleg vétsége miatt. A feljelentés tartalma szerint Friedrich István a sértettről a Tisza-bűnpörben mint tanú, valótlanságokat állított, így többek között azt, hogy krumplitolvaj. E tanúvallomás szerint Friedrich sértettről azt is állította, hogy zsaroló csirkefogó. A bizottság betekintette a becsatolt bűnügyi iratokat és azokból megállapította, hogy a fenthivatkozott feljelentés tárgyában a bűnvádi eljárás megindult, megállapította egyúttal azt is, hogy Csernyák Imre az októberi forradalom szervezése és számos egyéb cselekmény elkövetése következtében, a felelősségrevonás elől külföldre menekült s ott hazaáruló elemekkel tart fenn összeköttetést. Megállapítja továbbá a bizottság azt is, hogy Csernyák Imrével szemben köztudomásúlag a Friedrich István által hangoztatott vádaknál sokkal súlyosabbak is forognak közszájon. Azáltal azonban, hogy e súlyos vádak tisztázása alól Csernyák magát külföldre való szökésével kivonta, önmaga szolgáltatott alapot a közvélemény elítélő bírálatára. A bizottság ezek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy Friedrich István kifogásolt nyilatkozataival a jogos bírálat kereteit semmi esetre sem lépte túl. A bírói eljárás lefolytatása ennélfogva zaklatást jelentene. Mindezen okoknál fogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ezen ügyből kifolyólag Friedrich István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze fel. Kelt Budapesten, a Nemzetgyűlés mentelmi bizottságának 1923. évi március hó 9-ón tartott üléséből. Fáy Gyula s. h, Eckhardt Tibor s. k. } a mentelmi Uzottsdg elnöke. a mentelmi bizottság előadója.
