Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-227. A m. kir. miniszterelnök jelentése a Csepelsziget északnyugati részén létesítendő nemzetközi szabad kikötő megépítése és hasznosítása tárgyában

Í06 227. szám. b) a megváltást közvetlenül megelőző hét évre kiszámítják az Á. és B. sorozatú részvényekre eső összes osztalékok átlagát Ennek az annuitásnak összege semmiesetre sem lehet kisebb, mint az A. sorozatú részvényre befizetett alaptőke 8%-a és ez az annuitás esetleg felemelendő, hogy az Alapszabályok 8. ^-ában az A. részvények számára megállapított minimális haszonrészesedés eléressék. 3. Engedélyes által az utolsó húsz évben olyan építmények, gépek és berendezések létesítésére fordított összegek 40°/o-át, melyek jelen engedélyokirat 14. h) §-ában körülírt első berendezésekhez nem tartoznak és kizárólag a részvénytársaság költségén létesültek, levonva ezen összegből az egyes építmények, gépek és eszközök értékének 1

/20 részét, megszorozva a befejezésüktől eltelt évek számával. Fenti 3. pontban részletezett összegek, mint a jelen engedélyokirat 14. a) §-ában említett pénzügyi müveletek Ol százalék különleges jutalékkal növelteinek. Megállapíttatik, hogy teljes megváltástól eltekintve, a m. kir. kormány a koncessziónak egyes részeit nem válthatja meg. V. FEJEZET. Vegyes határozatok. 21. §. Székhely. Engedélyes cégjegy?ett székhelye Budapest. Engedélyes köteles a kikötőben olyan alkalmazottat tartani, aki fel van jogosítva, hogy nevében minden hozzáintézett közlést, iratot vagy adminisztratív értesítést joghatállyal átvegyen. 22. §. Védelmi zóna, amelyben a m, kir. kormány új szabad zónák létesítését Ulalumzzu. 1. A m. kir. kormány kötelezi magát, hogy a jelen engedélyokirat érvényének egész időtartama alatt a Dunának és a soroksári Dunaágnak a vámmentes kikötőtől 1 elfelé és lefelé 25 km-re terjedő partjain nem létesít a víziforgalom céljait szolgáló második szabad zónát és ilyennek létesítésére nem ad engedélyt. 2. A viziforgalom céljait szolgáló szabad zóna kifejezés alatt olyan terület értendő, amely a magyar vámzönából van kihasítva és vámszempontból külföldnek tekintetik s amely területén a Magyarországból vagy* küllőidről vízi úton vagy vasúton érkező vagy oda távozó árúk lerakhatok, tárolhatók, raktározhatok vagy feldolgozhatók majdani újra váló kivitel céljából, anélkül, hogy bármilyen vámilietók alá esnének. A magyar vámterület egyéb részeiről behozott árúk olyanoknak tekintetnék, mintha azok egyenesen külföldre szállíttattak volna ki, viszont a szabad zónából kilépő és az ország belsejébe vitt árúk ugyanazon elbánásnak vannak alávetve, mintha azok egyenesen külföldről hozattak volna be;