Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése

194. szám. 81 34. sz. m

elléklet. Munkaviszálystatisztika. nyilv. sorszám. __

r ipar felügy élői kerület. -_......_.._ . I. fokú iparhatóság. Kérdőív az ipari sztrájkokról és munkából való kizárásokról. (Ez a kérdőív úgy a munkások, részéről megindított sztrájk, valamint a munkaadók által alkalmazni szokott munkából való kizárás adatainak feltüntetésére szolgál, az adatokat szolgáltató tehát az egyes kérdőpontokból a fenti két fogalommcgjelölés egyikét törölni tartozik.) 1. Az iparvállalat megjelölése. Teleptulajdonos vagy cég megnevezése _.._ 2. Az iparág megnevezése , „_ _ _ _ _ __„. (Az iparágat tüzetesen kell megjelölni, pl. mezőgazdasági gépgyár, vashengermű, pamutfonóés szövőgyár, szabó-kisipar stb. Abban az esetben, ha valamely üzemnek csak egy ága lép sztrájkba [záratik ki, a munkából], ezt a körülményt is fel kell tüntetni, pl. mezőgazdasági gépgyár vasöntő osztálya, waggongyári asztalosműhely stb.). 3. Az ipartelep helye (a vállalat székhelye): _ község (város) _ utca házszám. 4. Ha a sztrájk (munkából való kizárás) több ipartelepre terjed ki, annak a telepnek a megnevezése, amelyen a viszály kezdetét vette: _ -_. 5. A sztrájkban (munkából való kizárásban) résztvett ipartelepek száma : Ebből ugyanazon községben (városban) ._ _ - más községben (városban) *..* Az utóbbi községek (városok) felsorolása _ _ _ . ,__. 0. A sztrájk (munlíából való kizárás) helyén hány ugyanabba az iparágba tartozó és segédszemélyzetet foglalkoztató ipartelep volt, melyre a munkaviszály nem terjed ki? - , 7. a) A munkabeszüntetésének első napja év _ _ - .L. hó -n. b) A teljes munkába állás első napja év ....^ .._ .— hó 4i. (A munka beszüntetésének első napjául, ha több üzem munkásai sztrájkolnak [záratnak ki a munkábólj azt a napot kell tekinteni, amelyen a sztrájk által érintett első üzem munkásai abbanhagyják a munkát ; utolsónak pedig azt a napot kell venni, amelyen már az összes üzemek [tehát a legtovább viszályban álló is] a sztrájk [kizárás] előtti munkateljesítményt legalább jól megközelítő erővel megkezdették a munkát.) 8. a) Idézett-e elő a sztrájk (munkából való kizárás) teljes üzembeszüntetést ? .*. _..-.._.— * b) Ha igen, a teljes üzembeszüntetés kezdete év hó ,~.n. » » » » » vége _. » » n. (Teljes üzembeszüntetésnek azt kell tekinteni, ha a telepen számbavehető ipari munka nem folyik. A teljes üzembeszüntetés tartama gyakori esetben nem azonos a sztrájk [kizárás] tartamával, mert a sztrájk [kizárás] az üzem szünetelése nélkül is lefolyhat ) Az 1922. -évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. V. kötet. 11