Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése

194. szám. 3 lajstromos kimutatások . útján történt. A népüsszeirásnál használt kimutatás a férfi és női népességnek korcsoportok és foglalkozási csoportok szerint való megoszlására, továbbá gabonával való ellátottságára vonatkozó rovatokat tartalmazott. E fölvétel a népességet ház tart ásónk int vette számba. Az állatlétszám összeírása tulajdonosok szerint történt s a ló-, szarvasmarha-, sertés-, juhállományt tudakolta. Végül a vetésterület fölvétele gazdaságonkint hajtatott végre és az egyes községek határában lévő szántóföldre, valamint a búzával, rozzsal, árpával és zabbal bevetett területre vonatkozott. Az adatok begyűjtését számlálóbiztosok és a számlálást. felülvizsgáló megbízottak végezték. A felvétel első ízben 1917. tavaszán eszközöltetett, s némi módosításokkal az 1918. és 1920. év tavaszán megismételtetett. 3. Hilbornsipari Statisztika. Az évek óta tartó háború rendkívüli igényeket támasztott Magyarország gyári és kézműiparával, valamint kereskedelmi szervezetével szemben is. Nagy jelentőséggel bírt nemcsak a hadügyi kormányzat, hanem általános gazdaságpolitikai szempontból is annak megfigyelése, hogy ipari és kereskedelmi életünk mily teljesítményeket végez a háborús évek szükségleteinek fedezésénél. Ezt a célt szolgálta a háborúsipari statisztika. A felvétel öt-féle kérdőív útján történt; közülük négy a háborúsiparra, egy pedig a kereskedelemre vonatkozott. Az ipari kérdőívek a katonai szállítások mennyiségét és értékét (árúcikk en kint), az üzem rendelkezésére állott s évközben szerzett íryersanyagok, félgyártmányok, üzemi ós gyártási segédanyagok mennyiségét és eredetét, a katonai szállítások következtében szükséges beruházások részletezését tudakolták, míg a kereskedők kérdőíve, főként a katonai szállítások mennyiségére és értékére vonatkozó kérdéseket tartalmazott, árúnemenkint való részletezéssel. Az adatgyűjtés magánszemélyek közvetlen adatbevallásán alapult. Adatszolgáltatók voltak egyfelől az összes gyárosok, másfelől a középiparosok, építőiparosok, valamint a kisiparosok alkalmi egyesülései, végül a kereskedők közül azok, akik katonai hatóság, vagy intézmény rendelésére hadi szállítást eszközöltek. A kérdőívek az 19L7. év elején küldettek szét, s a kérdések általában az 1913 — 16. évre vonatkoztak. Az adatgyűjtésnek a következő években való megismétlése terveztetett, a közbejött események miatt azonban még az 1917-beri kiküldött kérdőívek begyűjtése és feldolgozása sem volt lehetséges. 4. Átmeneti gazdasági Statisztika. Ez az adatgyűjtés a háborús gazdálkodásról a bókegazdaságra való átmenet megkönnyítését célozta. A gyári törzskönyvbe tél vett összes iparvállalatok egy kérdőívet tartoztak kitölteni, melynek legfontosabb pontjai voltak : az ipartelep munkáslétszáma a háború előtt és 1917. december I-én, a háború után előreláthatólag szükséges munkások száma, továbbá az ipartelepen a háború előtt feldolgozott és felhasznált legfontosabb nyers- ós segédanyagok évi mennyisége és ugyanez anyagokról a háború utáni előrelátható szükséglet. Az adatok begyűjtését és feldolgozását a m. kir. központi statisztikai hivatal befejezte, az egyes iparágaknak vett monografikus ismertetését azonban a forradalmi zavarok megakasztották. 5. À vámkülföMi köre telesek és tartozások összeírása. Ez az összeírás a vámkülföldön lakóknak a magyar szent korona országaiban és a magyar szent korona országaiban lakóknak a vámkülföldön fennálló vagyoni érdekeltsége megállapítását célozta. A bejelentésre az 1917. évi május hó 20-án fennálló állapot volt irányadó és a bejelentésre hat-féle űrlap szolgált. Az adatszolgáltatók a Magyarbirodalom területén lakó természeti személyek és oly jogi személyek voltak, amelyeknek a' Magyarbirodalomban székhelyük volt. 6. Károly-csapatkeresztes katonák statisztikája. A választójog új tör-