Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése

194. szám. 19 az iskolához csatlakozási viszonyban lévő községekre, a tandíjra és a beiratkozási díjra vonatkozó kérdés, a tanítói fizetést megállapító törvénycikkekre való hivatkozás, a tanulóknak tankönyvekkel való ellátottságát és a mulasztások elbírálását tudakoló rovat, végül a VI. fiúosztály záróvizsgálatára vonatkozó táblázat is. Lényegesebb módosítás az, hogy a régi minta általános kérdéseinek 19—22. pontjai a nemzetiségeknek tett engedmények folytán elmaradtak s ezek helyébe az új kimutatás 17 — 21. pontjai vétettek fel ; e pontok szerint a tanított tantárgyak osztályonkint való felsorolásával a tanítási nyelv ós a heti órák száma, valamint a használt tankönyvek megnevezése is kívántatik. E módosításon kívül újonnan felvétetett az iskolai hatóság elnökének lakóhelyét tudakoló kórdós, a tanulók statisztikájánaki. sz. táblázata pedig többféle részletesebb adatot tudakoló rovattal bővíttetett ki; így tartalmazza a beiratkozott, illetve vizsgát tett tanulóknak haladók és ismétlők szerint való megkülönböztetésére, a más iskolából jött tanulókra, a mulasztásoknak osztályonkint való részletezésére stb. vonatkozó rovatokat. Részben szintén új a 2. sz. tábla, mely az általános és ismétlő-iskolai tanulók adataira vonatkozó rovatokból áll. Ezenkívül a régi kérdőív beosztása több, a célszerűség szempontjából indokolt változást szenvedett s az egyes táblázatokat az új kimutatáson magyarázó jegyzetek kísérik. A fentiek szerint módosított K

x kimutatás a 38. sz. mellékleten található. AK

2 felvételi mintán, melyen a gazdasági népiskolák teljesítik az adatszolgáltatást, változtatás csak annyiból lesz, hogy az iskolához csatlakozási viszonyban lévő községekre vonatkozó kérdés elmarad s ezenkívül elhagyatnak az ifjúsági egyesületre és az új intézetek megnyitására és fennállók megszűnésére, továbbá a könyvtárra vonatkozó kérdések. A közoktatásügyi statisztika többi adatgyűjtő mintái közül még a sikeres középiskolai érettségi vizsgálatot tett tanulók P

2 mintájú egyéni lapja bővíttetett ki a tanuló nemére, az érettségi vizsgára és a tanuló pályaválasztására vonatkozó kérdéssel. E két utóbbi kérdés felvétele lehetségessé teszi a középiskolák Pj kimutatásában levő adatok kombinatív feldolgozását s így néhány fontos és érdekes körülmény megállapítását. L) Az 1920. évi népszámlálás. Az 1920. évi népszámlálás az 1920. évi XXXIII. t.-c. alapján hajtatott végre a népszámlálás időpontjában (1921. jan. 1—10.) magyar közigazgatás alatt volt területen, tehát az azóta Ausztria fenhatósága alá került nyugatmagyarországi területen is. Viszont 1921. év november hó végén ugyané törvény alapján megtartatott a népszámlálás a szerbek által a békeszerződós ellenére megszállva tartott s a megszállás alól csak 1921. óv augusztus havában felszabadult baranyai, bácskai stb. területeken is. A népszámlálás összes felvételi mintái annak idején a törvényjavaslat indokolásának mellékletét képezték, s azért itt szükségtelennek tartom azokat újra bemutatni. Megemlítem azonban azokat a fontosabb változásokat, amelyek az adatgyűjtő mintákon az előző népszámláláshoz képest történtek. A számlálólap' ról elhagyattak a munkaadónál való alkalmaztatás időtartamára, azután a katonai szolgálatra vonatkozó kérdések, továbbá azok, amelyek egyenesen a választójogi reform céljait szolgálták. Ezekkel szemben új kérdés az, amely a házasságkötés évére vonatkozik, továbbá amely a megszámlált egyénnek a világháború előtt volt foglalkozását kérdezi. Egy új kérdés a tüdőcsúcshurut elterjedését tudakolja s egészen új kérdések azok is, amelyek a világháborúban behívott férfiakra és a háborúban résztvett többi volt katonára vonatkoznak. Egyes kérdések kiegészíttettek, így nemcsak a földbirtokot ós bérletet, hanem 3*