Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-209. Törvényjavaslat az ipari munka szabadságáról, a békéltetésről, s döntő bírósági eljárásról és a gazdasági szakegyesületekről

200. szám. 219 elfogad, amelyet az alapszabályok vagy azoknak megfelelően a közgyűlés nem állapított meg. - 45. §. • A munkaszabadság megsértésének vétségét« követi el és tizenöt naptól bárom hónapig terjedhető fogházzal, valamint tízezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : 1. az a munkás, aki a jelen törvény 2. §-áuak tilalma ellenére abból a célból, hogy a termelés csökkenését, vagy az üzem megbénítását idézze elő, az ipari üzemben vállalt munkáját csali színleg végzi ; 2. az a munkás, aki a jelen törvény 2., 3. vagy 4. §-ának tilalma ellenére tömeges munkabeszüntetésben részt vesz ; 3. az a munkaadó, aki a jelen törvény 3. vagy 4. §-a ellenére munkást kizár. Nem büntethető a jelen §. 2. pontja alapján az a munkás, aki a munkát a munkaadónak, vagy megbízottjának, vagy a hatóság közegének felszólítására nyomban újra megkezdi ós a jelen §. 3. pontja alapján az a munkaadó, aki a hatóság közegének felszólítására a munkást nyomban viszszaveszi. 46. §. A 44. §. alá eső cselekmény bűntett és — amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik :— három évig terjedhető börtönnel és negyvenezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő j 1. ha a fenyegetés az 1878 : V. törvénycikk 347. §-a alá esik, vagy más súlyos hátrányra vonatkozik; 2. ha a cselekmény testi sértést, vagy más súlyos hátrányt okozott és ezt a tettes előreláthatta; 3. ha a cselekményt összebeszélés alapján követték el; 4. ha a cselekményt békéltető eljárás során létrejött megegyezésnek, vagy döntőbírósági ítéletnek hatálya alatt követték el; 5. ha a cselekmény következtében a munkát tömegesen megszüntették, vagy munkaadót bojkotálták, vagy munkást kizái*tak ; 6. ha a cselekmény következtében munkás szokott munkakörében munkához nem juthatott. Ugyanígy büntetendő az a, munkás : 1. aki a jelen törvény 2. §-ának tilalma ellenére abból a célból, hogy a termelés csökkenését vagy az üzem megbénítását idézze elő, az ipari üzemben vállalt munkáját csak színleg végzi el és ezzel a cselekménnyel testi sértést vagy más súlyos hátrányt okozott ós azt a tettes előreláthatta, vagy ha a cselekmény következtében munkás szokott munkakörében munkához nem juthatott; 2. aki az előbbi pontban említett célból ipari üzemhez tartozó épületet, felszerelést, munkaeszközt, vagy anyagot, félgyártmányt vagy készárut megrongál, vagy megsemmisít, vagy felszerelési tárgyak rendeltetésszerű működését meghiusítja. 47. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal és 20.000 K-ig terjedhető 28*