Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.
Irományszámok - 1922-195. Törvényjavaslat Magyarország ingatlanstatisztikájáról, mező- és erdőgazdasági, valamint belforgalmi statisztikájáról
128 195. szám. Ezek a határozmányok lényegileg bennefoglaltatnak az 1897: XXXV. t.-c. 10. §-ában, valamint az 1921 : LII. t.-c. 10. §-ában foglalt rendelkezésekben is. A m. kir. központi statisztikai hivatalnak ezzel a szakasszal biztosított ellenőrzési joga kiterjed valamennyi adatszolgáltatásra és adatgyűjtésre kötelezett egyénre, vállalatra és hatóságra, viszont azonban korlátozza ezt a jogot az első bekezdés szövegezése, amelyből kétségtelen, hogy a hivatal időnkinti ellenőrzése csak „a jelen törvény és az ennek alapján" elrendelt adatgyűjtésekre vonatkozik. Az adatszolgáltatásra és az adatgyűjtésre kötelezettek jogosulatlan zaklatások elleni védelmét célozza a szakasz második bekezdésének az a korlátozó rendelkezése, hogy a felvilágosítások megadására az érdekelt felek a statisztikai hivatal kiküldöttjein kívül csakis a hivatalnak külön ellenőrzés céljából kijelölt hatósági megbizottjával szemben kötelesek, továbbá, hogy az ellenőrzés gyakorlásához szükséges könyvek és okmányok előmutatására csupán egyes, rendeleti úton megállapított esetekben kötelezhetők. A szakasz harmadik bekezdése kimondja, hogy a statisztikai hivatal kiküldöttjei és hatósági megbízottjai az adatgyűjtésre kötelezetteket feladataik teljesítésében helyettesíthetik. Ez az intézkedés az 1921 : LII. t.-c. 10. §-ában is fel van véve, s arra szolgál, hogy a statisztikai hivatal kiküldöttei helyszíni kiküldetés esetén az adatok begyűjtését az arra kötelezettek helyett is elvégezhessék. 13. §. A szakasz első bekezdése a jelen törvény alapján végrehajtandó adatgyűjtésekre vonatkozólag is érvényre juttatja azt a minden statisztikai tárgyú törvényben érvényesülő és az 1897 : XXXV. t.-c. 17. §-ában lefektetett alapelven nyugvó tiltó rendelkezést, hogy a statisztikai lapokon (kérdőíveken) foglalt adatok, nemkülönben az adatgyűjtés vagy ellenőrzés alkalmával a m, kir. központi statisztikai hivatal tudomására jutott egyéb adatok, az adó kivetésénél alapul nem vehetők. A második bekezdés az 1897 : XXXV. t.-c. most hivatkozott §-a alapján, de pontos körülírással biztosítja azt, hogy az adatgyűjtések anyaga egyénenkinti részletezéssel nem hozható nyilvánosságra, valamint azt, hogy a statisztikai lapok (kérdőívek) magánegyéneknek egyáltalában nem, hatóságoknak pedig csak úgy szolgáltathatók ki, ha ezt a kereskedelemügyi miniszter nyomatékos közérdekből a bíróság vagy más közhatóság előtt folyamatban levő eljárás céljára megengedi, vagy ha az adatok kiszolgáltatása a 8. és 14. §-ok alapján indított eljárás céljaira szükségesek. 14. §. > Ez a szakasz büntető határozmánnyal megerősített további védelmet nyújt a felvételek során begyűlő egyéni természetű adatoknak közlése, kiszolgáltatása és illetéktelen felhasználása ellen. Megfelel ez a rendelkezés az 1897: XXXV. t.-c. 15. §-ában foglalt határozmánynak, azzal a különbséggel, hogy a tiltó rendelkezést, illetőleg büntető szankciót az adatok ellenőrzésével és megvizsgálásával megbízott egyénekre is kiterjeszti. A szakaszban megállapított szabadságvesztésbüntetés mérve azonos a most hivatkozott törvényszakaszban megállapítottal, míg a pénzbüntetés mérvét 600 K helyett 6.000 K-ban kellett megállapítani, mert az 1921 : XXVIII. t.-c. 4. §-a a kihágásra nézve érvényes jogszabályokban megszabott pénzbüntetések legalacsonyabb és legmagasabb összegét azok tízszeresére emeli föl.
