Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

90 123. szám. III. FEJEZET. Igazságügyi szervezeti rendelkezések. I. Bírósági szervezet. Járásbíróság félügyélete és vezetése. 18. §. Amely járásbíróságnál elnök van, a felügyelet és a vezetés az elnököt illeti. Az elnököt az alelnök helyettesíti. Ha a járásbíróságnál több alelnök van, az az alelnök, ha pedig nincs alelnök, az a járásbíró helyettesíti az elnököt, akit a járásbíróságnál alkalmazottak közül évenkint a naptári év tartamára a kir. ítélőtábla elnöke kijelölt. Az 1891 :XVIL t.-c. 34. §-ának második bekezdése és az 1912 : VII. t.-c. 12. §-a hatályát veszti. Törvényszéki elnök helyettesítése. 19. §. : Az 1912 : LIV. t.-c. 85. §-ának utolsó bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: A törvényszék elnökét a budapesti kir. büntető- és a pestvidéki kir. törvényszéknél a másodelnök helyettesíti. Bíróság hatóságának kiterjesztése. 20. §. Ha az ország határának megváltozása vagy más rendkívüli esemény következtében szükséges, az igaz ságügy miniszter bármely bíróság területére vagy területének egy részére hasonló hatáskörű szomszédos bíróságok bármelyikének bírói hatóságát kiterjesztheti s a szükséghez képest ideiglenesen kir. járásbírósági, kir. törvényszéki vagy kir. ügyészségi kirendeltséget állíthat fel. Itélőbírót a kirendeltséghez csak beleegyezésével lehet kirendelni. Az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg, hogy a kirendeltség milyen bírói cselekményeket teljesítsen, valamint megállapítja azokat az intézkedéseket is, amelyek szükségesek arra az esetre, ha a bírói hatóság ideiglenes kiterjesztésének oka megszűnik. Bírói képesítés. 21. §. Az 1912 : VII. t.-c. 1. §-ának második bekezdése hatályát veszti, mihezképest bírói és ügyészi hivatalra kinevezéshez a gyakorlati képesítő vizsga után további gyakorlat kimutatása nem szükséges.