Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-193. A m. kir. pénzügyminiszer jelentése a háború előtt felvett magyar államadósság megjelölésével kapcsolatos egyes kérdések rendezése és a külföldiek tulajdonát alkotó címletek különleges megjelölése tárgyában

}

4ÏÔ 19S. szám. zolására szolgáló iratokkal együtt Budapesten a m. 'kii*, központi állampénztárnál kell előterjeszteni. Mindazok a külföldi állampolgárok, akik az idézett 150/1922. P. M. számú, illetőleg 25.498/1922. számú rendeletben megszabott határidő alatt a tulajdonukat alkotó címletek magyar megjelölése ellen óvást nem emeltek, ily óvást a jelen rendelet 2. §-ában foglalt esetek kivételével — a jelen rendelet alapján sem terjeszthetnek elő. 2. §. Mindazok a külföldi állampolgárok (természetes és jogi személyek), akik a jelen rendelet 3. §-ában megszabott feltételeket igazolni tudják, — az 1. §-ban megszabott határidőn belül — óvást emelhetnek a tulajdonukat alkotó mindazon háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címletek hivatalos megjelölése ellen, amely címleteket háborús intézkedés folytán valamely Magyarországtól elszakadt területen működött állami vagy más közpénztár letété gyanánt hoztak Magyarország területére és azóta is itt őriztetvén, az idézett 150/1922. P. M. számú rendelet 5. §-ában foglalt rendelkezések alapján ideiglenesen »C« betűs megjelölést kaptak. Az ily »0« betűs megjelöléssel ellátott címletek hivatalos magyar megjelölése ellen külföldi állampolgárok részéről emelhető óvásokat annak feltüntetése mellett, hogy a címleteket eredetileg mely Magyarországtól elszakadt területen levő állami vagy más közpénztárnál helyezték letétbe, — a megszabott feltételek igazolására szolgáló iratokkal együtt a m. kir. pénzügyminisztériumnál kell két példányban előterjeszteni. 3. §. A Jóvátételi Bizottság 2213. számú határozatában foglaltakhoz képest a külföldi állampolgárok részéről a 2. §. alapján előterjesztett, illetőleg az 1. §. alapján felülvizsgálás alá kerülő óvások csak abban az esetben fognak elfogadtatni, ha 1. azokat a címleteket, amelyeknek megjelölése ellen óvást emeltek, a magyar kormánynak a háború alatt vagy azóta kibocsátott rendelkezése folytán vagy valamely háborús intézkedés következtében helyezték Magyarország területén letétbe és ha 2. 'a címletek legalább 1921. évi július hó 26-ika óta oly külföldi állampolgár (jogi személy) tulajdonát alkotják, akiknek lakóhelye (székhelye) sem a trianoni békeszerződés életbelépésének időpontjában nem volt, sem azóta nincsen Magyarország területén. Á jelen rendelet alkalmazása szempontjából külföldi alattvalóknak kell tekinteni mindazokat a társaságokat, jogi személyeket és alapítványokat, amelyeknek székhelye Magyarország területén kívül van. Oly alapítványok tekintetében azonban, amelyeknek rendeltetése valamely földrajzilag meghatározható területre terjed, kétség esetében az állampolgárság meghatározásánál nem a székhely, hanem az alapítvány rendeltetése dönt. A tulajdonjog igazoltnak fog tekintetni abban az esetben is, ha a jelenlegi külföldi címlettulajdonos a címleteket örökség útján oly külföldi állampolgártól szerezte meg, aki azoknak 1921. évi július hó 26 ika előtt tulajdonosa volt.