Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-190. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a nemzetgyűléshez, az Országos Pénzügyi Tanács 1922. naptári évben kifejtett működéséről

400 190. szám. folytatólagos kamatozás lehetővé tétele céljából szelvényívek kibocsátása tárgyában. IIL Az 1921. évi XLVI. t.-c. 2. §-a, illetve az 1922. évi XVII. t.-c. 2. §-a felhatalmazta az Állami Jegyintézetet, hogy a m. kir. pénzügyminiszternek az idézett törvényekben megállapított szükséglet fedezésére, az Országos Pénzügyi Tanács által esetről-esetre feltétlenül szükségesnek talált összeg erejéig, államjegyekben hitelt folyósíthasson. Az Országos Pénzügyi Tanács ezen törvényi intézkedés következtében, a minisztertanács felhatalmazása alapján ez iránt hozzá forduló m. kir. pénzügyminiszter kívánságára, a pénzügyi helyzet alapos megvitatása s az államháztartásnak beható vizsgálata után, a bevételi eredmények és a várható kiadások mikénti alakulására való figyelemmel, az 1922. naptári évben három ízben hatalmazta fel a m. kir. pénzügyminisztert, hogy az Állami Jegyintézettől államjegyekben hitelt vegyen igénybe. Még pedig: a március hó 9.-én tartott ülésében 4.000 millió, a júniushó 8.-án tartott ülésében 5.000 millió és végül az október hó 31.-én tartott ülésében ismét 5.000 millió K állam jegyekben felveendő hitel igénybevételére adott felhatalmazást. Minthogy azonban az Országos Pénzügyi Tanács 1921. évi október hó 3,-án tartott ülésében megállapított 3.000 millió K hitelből az 1921. naptári év végéig csak 900 millió K államjegy vétetett igénybe, az ezen hitelből fennmaradt 2.100 millió K hitel beszámításával az 1922. naptári évben 16.100 millió K államjegyekben felveendő hitel igénybevételére volt a m. kir. pénzügyminiszter úrnak felhatalmazása. A m. kir. ^pénzügyminiszter 1922. december 31-éig összesen 15.600 millió K-át vett az Állami Jegyintézettől államjegyekben igénybe. Az Országos Pénzügyi Tanács most említett hatáskörével kapcsolatban állandóan figyelemmel kísérte az államháztartás helyzetét és megvizsgálta az államháztartásnak az 1921/22. költségvetési év III. és IV., továbbá az 1922/23. költségvetési év I. negyedében mutatkozó eredményét és a folyó költségvetési év II. negyedében a bevételeknek és kiadásoknak várható mikénti alakulását. IV. Az 1922. évi XXI. t.-c. 8. és 14. §-a a búza értékének a földadó szempontjából való megállapítását ugyancsak az Országos Pénzügyi Tanács hatáskörébe utalta. E törvényes rendelkezés következtében az Országos Pénzügyi Tanács szakértők meghallgatása után az 1922. évi szeptember hó 21.-én tartott ülésében az 1922/23. költségvetési év első felére kg.-ként 80 K-ban, az 1922. évi december hó 19.-én tartott ülésében pedig a folyó költségvetéis év III. negyedére, vagyis az 1923. naptári év első negyedére, kg.-ként 100 K-ban állapította meg a fizetendő földadó szempontjából a búza értékét. V. Ezektől az ügyektől eltekintve az Országos Pénzügyi Tanács beható tárgyalás alá vette és véleményét nyilvánította ama törvényjavaslatok és egyéb elvi jelentőségű kérdések tekintetében, amelyekre a m. kir. pénzügyminiszter anélkül, hogy erre valamely törvényes rendelkezés kötelezte volna, az Országos Pénzügyi Tanács véleményét kikérte. Kelt Budapesten, az Országos Pénzügyi Tanács 1923. évi február h6 8-án tartott 40-ik teljes ülésében. Dr. Eperjesy Sándor s. fa, Teleszky János s. Jc.

f jegyző. elnök.