Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-186. Törvényjavaslat a gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról

186. szám. 381 Az ülnökök az elnök meghívására pontosan megjelenni és a tárgyaláson résztvenni kötelesek. Az ülnökök e kötelességének teljesíthetése végett a munkaadó köteles megengedni, hogy ülnökké meghívott alkalmazottja résztvegyen a tár­gyaláson. Kimondja a javaslat, hogy az a munkaadó, aki alkalmazottját ülnöki kötelezettségének teljesítésében kellő indok nélkül megakadályozza, kihágást követ el és ezért büntetés alá esik. Viszont azt az ülnököt, aki kötelességének alapos ok nélkül nem felel meg, az elnök pénzbírsággal sújthatja és az okozott költségekben marasztalhatja. Önként következik, hogy az ülnök csak az esetben sújtható pénzbírsággal és marasztalható az okozott költségekben, ha kötelezett­ségének alapos ok nélkül nem felel meg, mert ha alapos mentsége van, igazságosan nem lehet őt pénzbírsággal sújtani és a költségekben marasztalni. A pénzbírságban és a költségekben marasztaló határozat ellen a földmívelés­ügyi miniszterhez egyfokú fellebbezésnek van helye. A pénzbírságnak és úgyszintén a megállapított költségeknek behajtását a javaslat azért rendeli a közadók módjára, mert a behajtásnak ez a módja a leg­olcsóbb, leggyorsabb és legalkalmasabb. 6. §-hoz. Az ülnökök alkalmazásából felmerülő költségek — az állam pénzügyi hely­zetére való tekintette] — teszik indokolttá. 7. §-hoz. Sok esetben a teljesítési időt hónapokkal megelőző időben kötött munka­szerződésben megállapított készpénzmunkabér a pénz vásárló erejének időszaki változása következtében a munka teljesítése idejében fennálló pénzértéknek nem felel meg. Az ebből származható sérelmek eddig tulaj donképen orvosolhatók nem voltak, miután az 1898:11. t.-c. a közigazgatási hatóságnak általában nem ad jogot, hogy a munkaszerződés feltételeit megváltoztath ssa, viszont az említett törvényben az, hogy a munkaszerződésben megállapított készpénzmunkabér a tel­jesítés idejében a változott viszonyok miatt nem felel meg, a szerződés egyoldalú felbontására jogotadó esetként megállapítva nincs. Gazdasági és sociális érdekek egyaránt szükségessé teszik tehát e kérdésnek szabályozását. Az előre megkötött szerződésben készpénzben megállapított munkabérnek pénzértéke a munka tel­jesítése idejében nem lehet kevesebb vagy több a munkának annál a pénzbeli értékénél, amely a munka teljesítése idejében a munka pénzértékének felel meg. A készpénzbér értékének mindenkor a pénz értékének időszaki változásához kell igazodni. Erre való tekintettel, a, jelen viszonyok között és mindaddig, amíg a pénz értékének állandósulása nem következik be, a teljesítési időt hónapokkal előre kötött munkaszerződésben megállapított készpénzbérnek arányos módosí­tása azon az alapon, hogy a szerződéskötéstől a teljesítés idejéig eltelt idő alatt a gazdasági viszonyok változása következtében a pénz értéke lényegesen megvál­tozott, a szerződött felek részéről jogosan igényelhető. Ezt célozza a javaslat e szakasza. Természetesen az e §. alapján támasztott követelésnek a hatóság elé való vitele esetében a szerződésileg vállalt kötelezettségeket --- amennyiben a fennálló törvények és törvényes rendelkezések máskép nem intézkednek — mind­két félnek továbbra is teljesíteni kell.

Next

/
Thumbnails
Contents