Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.
Irományszámok - 1922-186. Törvényjavaslat a gazdasági munkaviszonyból felmerülő ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szabályozásáról
186. szám. 379 a szakszerűség szempontjai is érvényre juthassanak és mindezeken felül a hatóságnak is módjában álljon az ügyek elintézésénél a törvényes jogszabályok mellett az ügy gazdasági vonatkozásait, az érdekeltségek különleges, de annál figyelemreméltóbb szempontjait az érdekeltek képviselőinek révén érvényre juttatni. Ez a törvényjavaslat, amelyet ezúttal előterjeszteni szerencsém van, a munkaadók és munkavállalók, úgyszintén a gazdasági és társadalmi fejlődés érdekét egyaránt kívánja szolgálni és közgazdasági szempontból is fontos szükségletnek akar megfelelni, amikor a gazdasági munkaadók és munkavállalók között kötött magánjogi szolgálati (munka)szerződésből kifolyólag felmerülő azokban a vitás ügyekben, amelyeknek elbírálása a törvényes jogszabályok értelmében a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, a hatósági eljárást akként szabályozza, hogy az alsófokú hatóságok ezekben az ügyekben a munkaadó és munkavállaló érdekeltségek képviselőinek, tehát az érdekelt felekkel azonos sorsú és gondolkozású egyének bevonásával, illetve közreműködésével tárgyalnak és határoznak. Indokolttá teszi végül ezt a szabályozást a hatóságok feladatának megkönynyítése szempontjából az a körülmény, hogy a mezőgazdasági termeléshez fűződő általános közérdek folytán a munkaadó és munkavállaló között felmerülő vitás ügy tisztán magánjogi vonatkozásúnak nem tekinthető ; viszont a munkaszerződésekbe a felek magánjogi alapon nyugvó szabad egyezkedése folytán a legtöbbször nem szabatos vagy gyakran hiányosan körülírt feltételek vétetnek fel, amelyek helyes és méltányos értelmezése a hatóság feladatát képezi. A hatóságok eme feladatát könnyíthetik meg az ülnökök, kik az ügy eldöntésében a hatósággal együtt vesznek részt. Ez a törvényjavaslat, ha — amint ez a vitás ügyek természetéből folyik — nem is küszöböli ki tökéletesen a munkaadók és munkavállalók között felmerülő ellentéteket, súrlódásokat, annak rendelkezései a valóságos életben eszközül szolgálhatnak a munkaadók és munkavállalók között kívánatos jó viszony megszilárdítására és a hatóságok iránti bizalom fokozására. II. Részletes indokolás. 1. §-hoz. Kötelező rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy a gazdasági munkaviszonyból kifolyólag felmerülő és a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozó vitás ügyekben az elsőfokon és másodfokon eljárni hivatott közigazgatási hatóságok az eljárásra illetékes hatósági személy elnöklete alatt a munkaadók és munkavállalók sorából egyenlő arányban meghívott, két-két ülnökkel kiegészítve tanácsban tárgyalnak és határoznak. Az ülnökök alkalmazásánál a javaslat a teljes paritást tartja szem előtt azzal a rendelkezéssel, hogy az ülnököket mindkét érdekeltség sorából egyenlő számban kell meghívni. Az ülnökök számának megállapításánál a javaslat azt a szempontot vette irányadónak, hogy az ügyek helyes megítélése és az ítélkezés alapossága inkább megkívánja az ülnökök nagyobb számát és az élettapasztalatoknak ezzel járó nagyobb mennyiségét. A javaslat egyben jogot ad a földmívelésügyi miniszternek arra, hogy a vitás ügyeknek harmadfokú elbírálására a minisztérium kebelében is paritásos alapon, egyenlő arányban a munkaadó és munkavállaló érdekeltségek képviselőinek bevonásával tanácsot alakíthasson, 48*
