Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-111. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletek hatályvesztése következtében a ipar és kereskedelem körében, valamint egyes közérdekű üzemek és munkálatok tekintetésen szükséges rendelkezésekről

28 111/ szám. illetőleg jogviszonyoknak rendezése tárgyában megfelelő törvényjavaslatok vannak előkészítés és tárgyalás alatt s ezek a törvényjavaslatok remélhetőleg rövid időn belül a nemzetgyűlés elé lesznek terjeszthetők. A törvényjavaslat egyéb rendelkezései is magukon viselik az ideiglenesség jellegét. Ennek megfelelően a 88. §. azt az általános rendelkezést tartalmazza, hogy mihelyt a gazdasági viszonyok lehetővé teszik, a törvény egyes rendelkezéseit a minisztérium rendeleti úton is hatályon kívül helyezheti. A törvényjavaslatba természetesen az abban szabályozott kérdéseknek és jogviszonyoknak csupán a lényegére vonatkozó részletes rendelkezéseket vehettem fel. A kisebb jelentőségű, egyébként is gyakoribb módosításoknak alávetett, főleg ügyviteli eljárási, valamint az egyes intézményekre vonatkozó szervezeti rendelkezéseke & a rendeleti útra utaltam, olykép azonban, hogy ezek közül egyes ügyekben a rendeleti intézkedést a minisztériumnak tartottam fenn. EL Részletes indokolás. A J--12. §-okhoz. Az 1884. évi XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvénynek az ipari szakképzettség igazolására vonatkozó rendelkezéseivel szemben a háború rokkantjai, a hadbóJ, valamint a hadifogságból visszatért egyének javára már a háború tartama alatt könnyítéseket kellett megállapítani abból a célból, hogy az iparban megfelelően elhelyezkedhessenek. A háború rokkantjaitól, akik a háborúban szerzett sérülés vagy betegség következtében abba a helyzetbe kerültek, hogy a katonai szolgálatra bevonulásuk előtt tanult iparukról más iparra voltak kénytelenek áttérni, nem lehetett azt kívánni, hogy éveket töltsenek tanonci és segédi minőségben szakba vágó munkával s csak azután önállósíthassák magukat, mert ebben az esetben legnagyobb részükre lehetetlenné vált volna az, hogy ipari pályán keressenek boldogulást. Nem lehetett ezt kívánni a hadból, valamint a hadifogságból visszatért egyénektől sem. Mindezek koruknál, élettapasztalataiknál, komolyságuknál ós meglevő általános ismereteiknél fogva aránylag jóval rövidebb idő alatt szerezhetik meg az egy-egy iparág elsajátításához szükséges szakismereteket, mint azok, akik fiatalon lépnek valamely ipari pályára. A szóban lévő könnyítések szükségességét kézműves-iparosságunk maga is belátta s akkor, amikor vele a könnyítéseket megállapító rendelkezések kiadásuk előtt tüzetesen megbeszólt ettek, azok kézműves-iparosságunk részéről mondhatni egyértelmű helyesléssel találkoztak. A szóban lévő könnyítések lényege abban áll, hogy a háború rokkantjai, a hadból, valamint a hadifogságból visszatért egyének az ipartörvónyben előírtnál rövidebb tartamú szakbavágó gyakorlat igazolása után szakvizsgálatra bocsáttatnak. Ennek a szakvizsgálatnak keretében szakmabeli Önálló iparosok állapítják meg, olyan mértékben sajátította-e el a vizsgázó iparát, hogy annak önálló gyakorlására bocsátható. Ha a vizsgázó kellő jártasságról tesz tanúságot, erről bizonyítványt kap a vizsgáló bizottságtól, amelynek alapján az iparigazolványt azonnal elnyerheti. Ha ellenben a vizsgáló bizottság a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a vizsgázó iparát a szükséges