Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-141. A nemzetgyűlés pénzügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "az alföldi erdők telepítéséről és a fásitásokról" szóló 89. számú törvényjavaslat tárgyában

141. szám. 185 A fútókomokkal borított területek kijelölésénél legfontosabb az a cél, hogy az erdők elhelyezésével a futóhomokot a szél a gazdasági müvelés és a közegészség nagy kárára mozgásba ne hozhassa. Ennek a célnak megfelelően kell tehát az erdőtelepítésre vonatkozó kijelölési terveket elkészíteni. Azokon a mezőgazdaságilag müveit földeken pedig, amelyeknek csak kisebb foltokban laza szerkezetű homoktalaját a szól mozgásba hozhatja és a homokot elhordhatja, a teljes beerdosítés helyett célszerű elhelyezéssel facsoportokat, illetőleg a mozgóhomok szélein szélfogókat, fasorokat kell létesíteni. A birtokosnak egy tagban 50 kat. holdnál nagyobb szántóföldjét, — vagy legelőjét, — illetőleg 20 kat. holdnál nagyobb rétjét vagy kaszálóját minden esetben fasorokkal kell beszegélyezni; a legelőterületek belsejében pedig a legelő használhatóságának fokozására szükséges fásításokat kell létesíteni a nélkül, hogy a legeltetésre tartósan alkalmas földrészletek ilyen rendeltetéstől elvonatnának. A fasorral való beszególyezést a mívelési ágak (rét, szántó, legelő), valamint a birtoknak a rajta áthaladó gazdasági utakkal való tagoltsága szerint kialakult szélein kell végrehajtani. A telepítendő erdők helyének megválasztásánál és a gazdasági fásítások kijelölésénél ügyelni kell arra is, hogy a telepítendő erdők és a gazdasági fásítások gondos és tervszerű elhelyezésével az alföldi szeleknek a gazdaságilag sokféleképen és annyira káros ereje megtörjék. Az alföldi erdők kijelölésénél mindezen kívül figyelemmel kell lenni a már meglevő erdőkre és fás területekre ós arra, hogy ott, ahol annak leküzdhetetlen akadályai nincsenek, az erdők lehetőleg összefüggő erdőtesteket alkossanak ós rendszeres gazdaság űzósére is alkalmasak legyenek. Gazdasági fásításoknak a szomszéd birtokossal közös határon való végrehajtásánál, a szomszédos viszonyok e kérdésre vonatkozó rendezéséhez minden törvényhatóság a helyi szokások és gyakorlat figyelemben tartásával szabályrendeletet alkot, amelyet az igazságügyminisztérrel egyetértőleg a földmívelésügyi miniszter hagy jóvá. Ha a szabályrendeletet valamely törvényhatóság záros határidő alatt el uem készíti, úgy a kérdést a földmívelésügyi miniszter az igazságügyi miniszterrel egyetértőleg rendeletileg szabály ózza. 3. §. Ha valamely város, vagy járás területén a 2. §. második bekezdése alapján beerdősítendő területek 'nincsenek, vagy ha az ilyen területek a már meglévő erdőkkel együtt akár mennyiségüknél, akár elhelyezésüknél fogva az 1. és 2. §-ban meghatározott célok megvalósítását eléggé nem biztosítanák, akkor első sorban a beerdősítésre önként felajánlott területeket kell a hatóság határozata szerint beerdősíteni ; ha pedig még ezután is mutatkozik hiány, úgy a község (város) tulajdonában levő vagy más korlátolt forgalmú ingatlanoknak, végső esetben pedig más nagyobb földbirtoknak e célra szükséges részére mondható ki az erdősítési kötelezettség. A legutóbbi kategóriánál azonban csak annak legfeljebb 10°/o-a erejéig pótolható. 4. §. A m. kir. erdőhivatal a helyi' viszonyok gondos mérlegelésével és az érdekelt birtokosok, valamint helyi érdekképviseleteik meghallgatásával kerüAz 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. IV. kötet. 24