Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.
Irományszámok - 1922-126. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján a földtulajdonos részére az átruházott ásványszénjogokért járó ellenszolgáltatások és a bányavállalatok javára ingatlanok tekintetében kikötött vételi és használati jogok tárgyában kibocsátott rendeletek hatályvesztése következtében szükséges rendelkezésekről
126. szám. 145 310/921. M. E. sz. kormányrendelet három §-ba osztott érdemi rendelkezéseit a törvényjavaslatban csak egy szakasz helyettesíti. A szakaszok számának szaporodása főként a rendeleti intézkedéseknek a jogi szabályozás teljessége érdekében szükséges kiegészítésével áll okozati összefüggésben. A törvényjavaslat leglényegesebb rendelkezése: a terragium mértékének megállapítása. Erre nézve elvi szempontból kétségkívül oly megoldás volna a leghelyesebb, melynél a földtulajdonos terragium-jütaléka a bányaüzletben elért tiszta haszon bizonyos százalékában volna megállapítva, a bánya érdekeltség is már ismételten adott kifejezést annak az óhajtásának, hogy a mai kötött szémbányamüvelés mellett a bányavállalatok részére az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság által megállapított haszontétel bizonyos része legyen a földtulajdonos részére terragiumként fizetendő: mindazonáltal a kérdés ideiglenes jellegű törvényes rendezésének előkészítésénél ezt a megoldást még sem lehetett választanom, egyrészt azért nem, mert a bányavállaíkozás tiszta hasznának megállapítása igen nagy nehézségekkel járna és sok vitára szolgáltatna okot, s mert az O. K. Á. B. által engedélyezett hosszabb időre szóló haszontétel a dolog természeténéll fogva nem tekinthető a vállalkozói nyereség hü kifejezésének; de nem lehetett ezt a megoldást választanom másrészt azért sem, mert a 760/921. M. E. sz. kormányrendelet már irányt szabott a terragium megállapítására, s,a jogfolytonosság elve azt kívánja, hogy ezt a megszabott irányt el ne hagyjuk, annyival is inkább nem, mert az újabb s^énjogi szerződések is csaknem kivétel nélkül szénárszázalékban állapítják meg a földtulajdonos jutalékát. A törvényjavaslat a most érintett okokból a terragium megállapításánál az értékszázalék nagysága tekintetébén is szorosan a rendeleti intézkedéshez simul. A terragium rendelettel történt felemelésének mértéke a jelenlegi viszonyok között le nem szállítható, mert ez a leszárítás, mely a földtulajdonosok szerzett jogait sértené, nem volna megnyugtatólag indokolható. Viszont még kevésbé lehetne helye a rendeleti l 1 /2% felemelésének, mert ez a jelenlegi viszonyok között nem a bányavállalkozás, hanem a szén fogyasztás indokolatlan megterhelését jelentené (a szénpiac mai helyzetében s a mai kötött szénbányamüvelés és széngazdálkodás mellett sokkal magasabb terragiumot is minden nehézség nélkül át lehetne a fogyasztóra hárítani), s mert ettől eltekintve, sem az igazság, sem a méltányosság követelményével nem volna összeegyeztethető az oly törvényes intézkedés, mely a földtulajdonosnak jelenlegi, máris számott tevő s minden kockázat és munkanélküli terragium-jövedelmét a közérdek hátrányára tovább fokozná. A törvényjavaslat a 760/1921. M. E. sz. rendelet intézkedéseit helyenkénti csekély változtatással kivétel nélkül átveszi, azonkívül több szakaszban (3., 4., 6., 7., 8., 9., 14., 15. §-ok) kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz, amely kiegészítő rendelkezések főleg egyes szerződésszerű mellékszolgáltatások értékének a terragium összegébe való beszámítására, a termelő üzem szünetelése idejére járó terragium megállapítására, a terragiumnak több érdekelt telektulajdonos közötti megosztására, a több személyből álló földbirtokosi érdekeltség képviseletére stb. vonatkoznak. A módosítások és kiegészítések a részletes indokolásban nyernek közelebbi megvilágítást. II. Részletes indokolás. Az 1. §-hoz. E szakasznak a terragiumrendelet (az alábbiakban rövidítve Tr.-rel jelölve) 1. §-ának első bekezdése felel meg. A törvényjavaslat űgy a címben, mint az 1. §-ban, szabatosabban jelöli meg a Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irománya]. IV. kötet. 19
