Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

122 123. szám. 59. §. A hivatalos hirdetmények közzételéről szóló 1.977/1921. M. E. sz. rendelet (Igazságügyi Közlöny XXX. évf.,'137. 1.) a hirdetmények nagy költségére tekintve elrendelte, hogy hivatalos hirdetményt a Budapesti Közlönyben vagy más időszaki lapban akkor is csak egyszer kell közzé tenni, ha valamely jogszabály többszöri közzétételt rendel; egyúttal a hivatalos lap előállítási költségének csökkentése végett úgy intézkedett, hogy a lap két részre, a főlapra és melléklapra, osztva jelenjék meg és a hirdetmények közzététele a főlapban csak kivonatosan jelenjék meg, végül tekintettel arra, hogy rész vény társaságok és szövetkezetek egyes esetekben alapszabályaik szerint hirdetményeik néha oly lapokban teendők közzé, amelyek Magyarországtól elszakított területen vannak, az ilyen hirdetményeknél elégségesnek jelenti ki a Budapesti Közlöny hivatalos értesítőjében a közzétételt. Az 59. §. ezeket a rendelkezéseket törvénybe foglalja. 60. §. A közforgalom tárgyát képező értékpapírok bírói megsemmisítés sóről és elévüléséről szóló 1881 : XXXIII. t.-c. 9. §-a értelmében a megesmmisítési eljárás elrendelésével egyidejűleg kibocsátott hirdetményt abban az esetben, ha állami vagy törvényhatósági értékpapír megsemmisítését kérik, a bíróságnál nyilt helyen ki kell függeszteni és a folyamodó költségén a belföldi hivatalos lapban és az osztrák-magyar monarchia másik államának hivatalos lapjában is háromszor közzé kell tenni. Ugyané törvény 10. §-ának 3. bekezdése értelmében abban az esetben, ha magánértékpapir megsemmisítését kérik, a hirdetményt a belföldi hivatalos lapban háromszor kell közzétenni és a bíróság minden egyes esetben külön határoz, hogy a hirdetményt az osztrák-magyar monarchia másik államának hivatalos lapjában is közzéteszik-e. Az idézett törvény 18. és 19. §-a értelmében ugyanilyen módon történik magának a megsemmisítő végzésnek közzététele. Hogy a közforgalom tárgyát képező értékpapíroknál a megsemmisítő eljárásban megkívánt hirdetményeket osztrák lapban is közzé tegyék, természetesen idejét múlt rendelkezés. Ezért a 10.251/1920. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXIX. évf., 778. 1.) az idézett rendelkezések helyébe új rendelkezéseket állapított meg. Az 58. §. ezeket a rendelkezéseket törvénybe foglalja. 61. §. A'törvényjavaslat 3—10. §-ai a 3.982/1916. M. E. számú rendelet mintájára az eltartásra jogosult családtagok és a házasságon kívül született gyermekek fokozottabb magánjogi védelmére külön szabályokat állítanak fel. A törvényjavaslat 3—10. §-ában foglalt magánjogi anyagi szabályokon kívül az említett rendelet az ideiglenes intézkedések tárgyában eljárási szabályokat tartalmaz, amelyeket célszerű rendeletbe foglalni. A. 61. §. tehát felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy az eltartásra jogosult családtagok ós a házasságon kívül született gyermekek fokozottabb magánjogi védelmére irányuló ideiglenes intézkedéseket tárgyaló eljárást rendeleti úton szabályozza. A házasságon kívüli gyermek atyai elismerésének megállapítására eddig külön törvénybe foglalt szabályaink nem lévén, ezeket az ügyeket mint peres ügyeket a polgári perrendtartás általános szabályai szerint kellene elintézni. A gyakorlatban felmerült szükségnek megfelelően a minisztérium 377/1922. M. E. számú rendeletével (Igazságügyi Közlöny XXXI. évf., 105. 1.) ezekre az ügyekre bírói nem peres eljárást alkotott. Minthogy ez a szabályozás a gyakorlatban bevált és annak fentartása kívánatos, a törvényjavaslat 61. §-a felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a házasságon kívüli gyermek atyai elismerésének megállapítására irányuló bírói nem peres eljárást rendelettel szabályozza.