Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

123. szám. 115 A hirdetményi kézbesítés esetében a hirdetés közzététele tekintetében a Pp. 176. § ában megállapított 200 koronát a javaslat 100.000 K-ára emeli fel. Ez a nagy emelés abban találja okát, hogy a hírlapi közzététel a mai viszonyok között nagyon drága és így 100.000 K értékig az ügy a hírlapi hirdetés költségét nem birja el. A fellebbezés korlátozása tekintetében a Pp. 476. §-ában megállapított 50 K-át a javaslat 10.000 K-ára emeli fel. Ezt szükségessé teszi a kir. törvényszékek tehermentesítése. Ezekben az ügyekben a felek úgyis a községi bíróságot és a járásbíróságot, tehát két hatóságot vehetnek igénybe, harmadik foknak igénybevétele tehát nem volna indokolt és mind az államra, mind a felekre nézve túldrágává tenné az ítélkezést. Azokra az ügyekre, amelyek a Pp. 758. §-a szerint nem tartoznak a községi bíróság hatáskörébe, amelyeket tehát közvetlenül a kir. járásbíróságnál kell megindítani, ez a korlátozás nem terjed ki, ezekben az ügyekben a járásbíróság ítélete ellen minden esetben fellebbezés van a kir. törvényszékhez. A fellebbezésnek szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján elintézése tekintetében a Pp. 513. §-ának második bekezdésében megállapított 100 koronát a javaslat 100.000 koronára emeli fel. Ezt a kétségtelenül nagy emelést a rendidvüli módon túlterhelt kir. törvényszékek tehermentesítése elkerülhetetlenné teszi. Nem kell itt a nagy emeléstől tartani azért, mert a felek érdekét nem nagyon érinti az, hogy az ügyet szóbeli tárgyalással vagy nyilvános előadás alapján intózik-e el. A bíróság a Pp. 517. §-a értelmében ebben az esetben is szóbeli tárgyalást tűz ki, ha szükségesnek találja, így ilyen esetben is szóbeli tárgyalás lesz, ha a bíróság bizonyításfelvételt rendel el, vagy ha az elsőbíróság előtt nem tárgyalt kérdés felől kell határoznia, úgyszintén ha a felek meghallgatása szükséges. Minden más esetben,. amikor az elsőbíróság kimerítette a per anyagát és pl. csak valamely jogi kérdés vitás a felek között, a szóbeli tárgyalást olyan ügyekben, amelyeknek tárgya azt el nem bírja, minden kár nélkül mellőzni lehet. A felülvizsgálat korlátozása tekintetében a Pp. 521. §-ának 1. bekezdésében megállapított 500 koronát 100.000 koronára ós az ugyanott megállapított 100 koronát 20.000 koronára emeli fel a javaslat. Az emelés tehát kétszázszoros. Bármennyire kívánatos is a túlterhelt felsőbíróságok tehermentesítése, nem kívántam magasabb összeget javaslatba hozni, nehogy a félek igen sok esetben elessenek a harmadfokú bíróság felülvizsgálatától. A felülvizsgálati bíróság meghatározása tekintetében a Pp. 525. §ának 2. bekezdésében meghatározott 2.500 koronát a javaslat 500.000 koronára, emeli fel. Összhangban van ez a Pp. 525. §-ával, amely szerint ez az értékhatár megegyezik a járásbíróság hatáskörére megállapított értékhatárral. A 3.329/1920. M. E. számú rendelet ettől eltér ug\an és a járásbírósági ügyeket tekintet nélkül arra, hogy a pertárgy értékénél fogva tartoznak-e a járásbíróság hatáskörébe vagy nem, 25.000 K értékig a kir. ítélőtáblák, ezenfelül a kir. Kúria felülvizsgálati hatáskörébe utalta. Ez 1920. évben indokolt veit, mert a Kúria ügyforgalma csekély volt, holott a kir. ítélőtáblák már akkor is túlterhelteknek mutatkoztak. Ma azonban a kir. Kúriának ügyforgalma már oly nagy mértékű, hogy a törvényhozásnak gondoskodnia kell a tehermentesítésről. A törvényjavaslat tehát visszatér a Pp. 525. igának ahhoz az álláspontjához, hogy az értékre tekintettel a járásbíróság hatáskörébe utalt perekben a felülvizsgálati bíráskodást kizárólag a kir. ítélőtábla gyakorolja és csakis azokban a perekben, amelyek tekintet nélkül az értékre tartoznak a járásbíróság hatáskörébe, osztja meg a felülvizsgálati bíráskodást 500.000 koronáig a kir. ítélőtábla és ezen felül a kir. Kúria között. 15*