Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

104 123. szám. ország határának megváltozása vagy más körülmény miatt akadályba ütközik, az ügyészi tennivalókra az a kir. ügyészség is illetékes, amelynek területén az ügy iratai vannak vagy ahol a terhelt fogva van, ilyen kir. ügyészség hiányában pedig az, amelyet az igazságügyminiszter kijelöl; a bírói eljárásra ily esetekben az a bíróság is illetékes, amely mellé az e rendelkezés értelmében illetékes kir. ügyóí-zség rendelve van. Ha azonban az eljárás akadálya elhárult, a felek bármelyikének a főtárgyalás elrendelése előtt előterjesztett indítványa alapján az előbbi bekezdés értelmében illetékes bíróság az ügyet a rendes szabályok szerint illetékesnek engedi át. A jelen §. rendelkezéseit a fegyelmi eljárásra megfelelően alkalmazni kell. Mögtönbíráskodás. 64. §. Ha gyors és elrettentő példaadás nélkül a közbiztonságot nem lehetfenntartani vagy a súlyos bűncselekmények rohamos elszaporodását nem lehet meggátolni, a minisztérium a polgári büntető bíráskodás alá tartozó egyénekre elrendelheti a rögtönbíráskodást az egész ország vagy csak egyes kir. törvényszék területén. A rögtönbíráskodást a felségsértésre, a hűtlenségre, a lázadásra, a gyilkosságra, a szándékos emberölésnek az 1878: V. t.-c. (Btk.) 279., 280. és 281. §-a szerint büntetendő bűntettére, a közegészség ellen elkövetett és a Btk. 315. §-a. szerint büntetendő bűntettre, a rablás, a gyújtogatás, a vízáradás okozásának bűntettére, a Btk. 434., 435., 436. és 444. §-a szerint büntetendő közveszélyű bűntettekre, valamint az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. t.-c. 1. és 2. §-ába ütköző büntetendő cselekményekre lehet elrendelni. A rögtönbíráskodást előzetesen ki kell hirdetni; rögtönítélő eljárás alá csak a kihirdetés után elkövetett büntetendő cselekmények tartoznak. A rögtönítélő bíróság a rögtönit élő eljárás alá tartozó büntetendő cselekményekre főbüntetésként nem a büntető törvényekben megállapított büntetési tételeket alkalmazza, hanem rendszerint halálbüntetést állapít meg. Kivételesen, ha a rend helyreállítása végett már nem szükséges halálbüntetéssel elrettentő példát adni, úgyszintén nagyszámú vagy igen nyomatékos enyhítő körülmények esetében a halálbüntetés helyett életfogytig tartó, vagy tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést lehet megállapítani, feltéve, hogy ilyen enyhítésnek a büntető törvények rendes szabályai szerint is helye van. • Ha a vádlott a tett elkövetésekor huszadik életévét még nem töltötte he, halálbüntetés helyett tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházat, ha pedig még tizennyolcadik életévét sem töltötte be, öt évtől tizenöt évig terjedhető fogházat kell megállapítani. Ezek a rendelkezések nem érintik a büntető törvények alapján kiszabható mellékbüntetésekre vonatkozó rendelkezéseket. A jelen §-ban meghatározott büntetések kísérlet és részesség esetében is irányadók. Tizenöt évnél fiatalabb vádlottat nem lehet a rögtönítélő bíróság elé •állítani.