Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.
Irományszámok - 1922-88. Törvényjavaslat az erdőgazdasági érdekképviseletről
76 88. szám. Ezt a célt kivánja szolgálni a javaslat az erdőgazdasági érdekképviselet két szervezetének : az erdőgazdasági kamaráknak és az országos erdőgazdasági kamarának létesítésével, amely intézmények arra lesznek hivatva, hogy az ügykörükhöz tartozó érdekeltségek magángazdasági érdekeit közvetlenül védelmezve és gondozva, egyszersmind tanáccsal szolgáljanak a mindenkori íöldmívelésügyi miniszternek közérdekű erdőgazdasági kérdésekben előterjesztéseket tegyenek, ha a kormányzat vagy bármely szervezet olyan intézkedést tervezne, amely sértené a tulajdonosoknak jogos érdekeit vagy az erdők fentartásához avagy az azokban űzött okszerű erdőgazdasághoz fűződő fontos közgazdasági érdekeket. Az erdőgazdasági érdekképviselet feladatai szempontjából lényedében azonos szerep jut az erdőgazdasági kamaráknak és az országos erdőgazdasági kamarának ; csak működési körlete más. Az egyes kamaráknak több vármegyei törvényhatóság területét magában foglaló saját kerületükben kell a helyes gazdasági irányt megjelölni s annak a gazdatársadalom jóindulatát megnyerni, az új gazdasági elvekkel a birtokosokat megbar átkoz tat ni, nekik útmutatással, tanáccsal szolgálni, az ingadozókat, a gyengéket támogatni és a tájékozatlanokat felvilágosítani. Az országos erdőgazdasági kamara, mint az egész ország erdőgazdaságát képviselő szervezet, olyan kérdésekben lesz hivatva az egyetemes érdekképviseletet gyakorolni s ezzel kapcsolatosan a kormányzatot és a törvényhozást támogatni, amelyekben az egész ország erdőgazdaságpolitikája van érintve. A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslat előkészítése -alkalmával felmerült az a terv, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet keretébe az erdőgazdasági érdekképviselet is beillesztessék. Ennek a tervnek megvalósításától azonban el kellett állani, mert az erdők eloszlása sem területileg, sem tulajdonjogilag nem azonos a mezőgazdasági birtokokkal, sőt az érdekközösség sem juthat minden esetben kifejezésre. Amig mezőgazdaságilag művelt földje a község majdnem minden lakqsának van vagy ha földje nincsen is, mint mezőgazdasági munkás, tagja lehet a mezőgazdasági érdekképviseletnek; addig nemcsak nagy kiterjedésű határral rendelkező községek ós városok, hanem közigazgatási járások is vannak, amelyeknek területén vagy egyáltalában nincsen erdő vagy ha van is, az rendszerint egy-két birtokos tulajdona. Nem hagyható figyelmen kívül emellett pld. az a körülmény sem, hogy az erdei munkások a falu mezőgazdaságot űző lakosaiból toborozódnak; mert kifejezetten erdei munkás Csonka Magyarországon nincsen vagy ha elvétve akad is, számuk olyan kevés, hogy megfelelő érdekképviseleti csoportot részükre felállítani nem lehetne. Ezen és hasonló egyéb okok miatt nem lehetett az erdőgazdasági érdekképviseletet a mezőgazdasági érdekképviselet keretébe beilleszteni és ezek miatt kellett az erdőgazdasági érdekképviseletet más alapon kiépíteni. Az erdőgazdasági érdekképviselet rendszerének megalkotásánál a javaslat ugyanabból az elvből indult ki, mint az a mezőgazdaságnál történt, t. i. hogy az érdekképviselet tagjainak megválasztásában vagy közvetve, vagy közvetlenül mindenki részt vehessen, akinek erdeje van vagy aki az erdőbirtok alkalmazottja. Választói jogosultság tekintetében az érdekeltség mérve szerint különbséget a javaslat nem tesz, amennyiben ugyanazon erdőgazdasági kamara kerületén egy szavazatot ad mindenkinek, akár kis-, középvagy nagy erdőbirtokos, akár erdészeti alkalmazott. Sőt az egyes érdekképviseleti csoportok érdekképviseletének lehetőleg egyenlő módon való biztosítása érdekében a javaslat intézményesen gondoskodik arról, hogy az érdek-
