Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.
Irományszámok - 1922-84. Törvényjavaslat Magyarországnak a Nemzetek Szövetségébe való felvételéről
84. szám. 31 2. mint csatlakozásra felhívott s ez alapon csatlakozott államok : Argentina (amely azonban a Szövetségtől ezidőszerint távol tartja magát, bár alakszerűén ki nem lépett a Szövetségből), Csile, Kolumbia, Dánország, Németalföld, Norvégország, Paraguay, Perzsia, Szalvádor, Spanyolország, Svédország, Svájc és Venezuela. 3. mint az első és második Közgyűlés által felvett államok : Albánia, Ausztria, Bulgária, Kosztarika, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánország és Luxemburg. A nevezetesebb államok közül nem tagjai a Szövetségnek ezidőszerint: az Amerikai Egyesült-Államok, Németország, Oroszország és Törökország. Az Amerikai Egyesült-Állam ok ugyanis, habár a Nemzetek Szövetségének megalkotásában "Wilson elnöknek döntő szerepe volt; az Egyességokmányt politikai okokból nem erősítették meg. A Németbirodalom, Oroszország és Törökország pedig ismert okokból eddig még nem jelentkeztek a tagok sorába való felvételre. Ami hazánkat illeti, ismeretes, hogy a magyar kormány tavaly a második Közgyűlés összeülése előtt kérte Magyarországnak a Szövetség tagjává való felvételét. DÓ még mielőtt a tagfelvételi ügy a Közgyűlésen tárgyalásra került volna, közbejöttek a nyugatmagyarországi események, amikor is a trianoni békeszerződés 71. cikke körül Magyarország és Ausztria között ellentétek merültek fel. -Erre való tekintettel a magyar kiküldött a kormány felhatalmazása alapján a felvételi kérelem tárgyalásának a következő Közgyűlésre való halasztását eszközölte ki. Ily előzmények után az idei harmadik Közgyűlés döntött e kérdésben, még pedig akként, hogy 1922. évi szeptember hó 18-án egyhangúlag félvette Magyarországot a Szövetség tagjai közé. A magyar királyi kormány érett megfontolás után határozta el magát arra, hogy Magyarországnak a Szövetség tagjai közé való felvételét kérje. Behatóan megvizsgálta azokat az érveket, amelyek a felvétel mellett és ellen szólhatnak s gondosan mérlegelte azokat az előnyöket és terheket, amelyek a felvétel következményeiként előállhatnak. Az alábbiakban röviden összefoglalom azokat a főbb szempontokat, amelyekre a magyar kormány a tagfelvételi kérelem előterjesztésekor figyelemmel volt. így Magyarország azáltal, hogy a Szövetség tagjává lett, az Egyességokmány 10. cikke értelmében jelenlegi területének épségét s politikai függetlenségét minden külső támadás ellen biztosítottnak tekintheti. Mint a Szövetség tagja, hozzászólhat azokhoz a kérdésekhez, amelyek ^z Egyességokmány 8. cikke értelmében a nemzetek fegyverkezésének általános csökkentésére s nemzetközi leszerelésére vonatkozólag a Szövetség hatáskörébe utaltattak. De ezektől a konkrét kérdésektől eltekintve, Magyarország, mint szövetségi tag, kiküldöttei útján a Közgyűlésen szóhoz juthat s ily módon részt vehet a Szövetség tevékenységében. Hogy ez mit jelent, elég arra utalni, hogy a Nemzetek Szövetsége az eddigi tapasztalatok alapján úgyszólván minden nemzetközi jelentőségű politikai, jogi, gazdasági, pénzügyi, szociális kérdést működési körébe von. Magyarországnak, mint szövetségi tagnak, az Egyességokmány 11. cikke értelmében joga nyílik arra, hogy a Szövetség figyelmét barátságos módon felhívja a nemzetközi viszonyokat érintő oly körülményre, amely azzal fenyeget, hogy megzavarja a békét vagy a nemzetek közötti jó egyetértést. Ugyané cikk értelmében, ha háborús veszély fenyegetné Magyarországot, a Szövetség
