Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-98. A pénzügyi bizottság jelentése "a közadók kezeléséről" szóló 81. számú törvényjavaslat tárgyában

224 98. szám. (4) A postatakarékpénztárnak, a statisztikai hivatalnak, az országos betegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak és kerületi pénztáraknak alkal­mazottai, továbbá az iparfelügyelők olyan kérdésekben, amely kérdésekre nézve a nevezett intézményektől hivatalos adatok nem kérhetők, tanúsko­dásra, illetőleg szakértői véleményadásra nem hívhatók fel. Nem kérhetők továbbá adatok a pénzintézetektől (ezek alkalmazottaitól) a náluk gyümöl­csözőleg elhelyezett tőkékre és azok tartozására, vagy a feleknek náluk kezelt letétéire vonatkozólag. (5) Azt, aki szabályszerű idézés dacára sem tesz eleget az (1) bekez­désben körülírt kötelezettségének, 50.000 K-ig terjedhető szabadságvesztésre* át nem változtatható pénzbírsággal büntetheti. (e) Ismétlés esetében ez a pénzhírság a jelzett összeg tízszereséig emel­hető. (7) A pónzügyigazgatóságnak ezen határozata ellen a pénzügyminiszter­hez lehet fellebbezni. (s) Ha valaki ismételt szabályszerű idézés dacára sem tesz eleget az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a pénzügyigazgatóságnak jogá­ban áll a kir. ügyészséghez fordulni, a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. t.-c. 131. §-ában körülírt elővezető parancs kieszközlése végett. (9) A honvédségnek, a csendőrségnek, a rendőrségnek, a pénzügyőrségnek, a vámőrségnek és a folyamőrségnek tényleges szolgálatot teljesítő egyéneit előljáró parancsnokságuk (hatóságuk) útján kell beidézni. Meg nem jelenésük esetében a megfelelő kényszerítő eszközök alkalmazása végett ugyancsak az említett parancsnokságokhoz (hatóságokhoz) kell fordulni. (10) Aki a könyvvizsgálatot megakadályozza vagy meghiusítja, vagy a pénzügyigazgatóság által írásban kórt felvilágosítások megadását, illetőleg adatok közlését megtagadja, jövedéki kihágást követ el, amennyiben cselek­ménye bűntetté vagy vétséggé nem minősül. (11) Az (1)— (s) bekezdés határozmáDyai a jövedéki kihágásokra vonat­kozó eljárási szabályokat nem érintik. 6. §. (1) Ha az adózó meghallgattatását kéri, akkor a pénzügyigazgatóságnak: meg kell őt idéznie és előterjesztését meg kell hallgatnia. (2) Tanút vagy szakértőt csak indokolt esetben és csak a vitás kérdés tisz­tázásához elkerülhetetlenül szükséges számban lehet meghallgatni, illetőleg alkalmazni. Ezen eljárás során a faggatást ós a családi viszonyokba avatkozást kerül ni kell és a kihallgatást csak a közszolgáltatás kivetéséhez szükséges adatokra és tényleges viszonyokra szabad kiterjeszteni. (3) Könyvvizsgálat esetében a vizsgálatot a pénzügyigazgatóság által meg­állapított és az adózóval is közölt napon rendszerint az adózó üzletében vagy lakásán, esetleg a pénzügyigazgatóságnál kell foganatosítani. A vizsgálatot az adózó, illetőleg törvényes képviselője vagy megbízottja jelenlétében — titok­tartás kötelezettsége mellett — pénzügyi tisztviselő teljesíti. Az adózó a könyvvizsgálathoz a saját költségére ellenőrző szakértőt alkalmazhat. (4) A könyvvizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben az adóköteles jövedelem és vagyon megállapításához nélkülözhetetlen számszerű adatokon s az adózónak és a könyvvizsgálattal megbízott tisztviselőnek erre nézve tett észrevételein kívül azt is tel kell említeni, hogy a könyvek

Next

/
Thumbnails
Contents