Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.
Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról
170 91. szám. adatainak legjobban meg tud felelni. Ez a szempont a háború elmultával sem szűnt ugyan meg komolyan figyelembe veendőnek lenni, de a honvédelmi vonatkozásoktól teljesen el is tekintve, közérdekűnek mondható az, hogy a technikai munkakörökben rendelkezésre álló szakerőkről munkakörönként elkülönített nyilvántartások álljanak rendelkezésre s természetes dolog, hogy e nyilvántartások a mérnöki munkakör egészét legjobban áttekintő mérnöki kamara felügyelete alatt vezettessenek, E nyilvántartások vezetését mindazáltal nem lehetett a törvényjavaslatban oly imperativ módon elrendelni, mint ahogy ez a 71. §-ban a földmérőkre nézve történt, mert a többi érdekelt munkakörökre nézve a helyzet az, hogy azok nincsenek a földmérőkéhez hasonlóan szabályozva s így a nyilvántartással kapcsolatos kérdések szabályozása előtt az érdekeltek képviseleteinek előzetes meghallgatása mellőzhetetlenül szükséges lesz. Ily körülmények közt e kérdés tekintetében meg kellett elégedni azzal, hogy a kereskedelemügyi miniszternek törvényes felhatalmazás adassék arra, hogy a kérdéses nyilvántartások vezetésével a kamarát, amennyiben a vonatkozó tárgyalások során ennek előfeltételei biztosíttattak, megbízhassa. A 73. §. a Kamara első megalakításának módozatait szabályozza. A megalakítás teendőit e szerint egy 30 tagú bizottság látja el, amelyet a kereskedelemügyi miniszter a technikai főiskolák s az Orsz. Középítési Tanács javaslatai alapján nevez ki. A bizottság eljárása a törvényjavaslat szövegében oly világosan körül van írva, hogy bővebb indokolást nem igényel. A 74. §. eredeti szövege kimondta, hogy a törvény a kamara megalakulása szempontjából, kihirdetésével, egyébként pedig a kihirdetés napjától számított "hat hónap múlva lép hatályba. E határozmányok helyett a bizottságok a törvényjavaslat jelen szövegében is érvényre juttatott oly értelmű intézkedést vettek föl a javaslatba, amely szerint a törvény hatályba léptének, valamint a kamara megalakulásának időpontját a kereskedelemügyi miniszter rendeleti úton állapítja meg. Az eredeti szövegben koteiezőleg előírt hathónapi életbeléptetési határidő ugyanis esetleg a miniszteren kívül álló okokból nem lenne megtartható, s ez esetben a miniszter a törvény kötelező betűjével szemben esetleg ferde helyzetbe kerülhetne, miért is a bizotttságok a kötött határidőt mellőzendőnek vélték. E módosításnak azonban korántsem az volt az intenciója, hogy ebből a változtatásból az életbeléptetés halogatása származhassék és a bizottságok, miként annak 342. sz. jelentésük bevezető részében is kifejezést adtak, rnaguk is azt óhajtották, hogy a törvény annak kihirdetése után mielőbb, és pedig oly időben életbelépjen, hogy a budapesti mérnöki kamara működését a törvény kihirdetésétől számított hat hónap múlva lehetőleg megkezdhese. A törvény végrehajtása, mint az az egyes §-ok idevágó intézkedéseiből egyébként máris következik, a kereskedelemügyi miniszter feladata, aki e tekintetben önként érthetően az érdekelt többi miniszterekkel egyetértően jár el. Budapest, 1922. évi november hó 16-án. Dr. Walko Lajos s: k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter. I
