Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.
Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról
134 91. szám. 55. §. A fegyelmi bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezés felett masod ? és-végső fokon a mérnöki tanács dönt (27. §.). A 42. §. rendelkezései fegyelmi ügyek tárgyalása esetén a mérnökitanács tagjaira is irányadók. 56. §. A mérnöki tanács az iratok alapján határoz. A határozat hozatala végett tartott ülésen a vád képviselője, továbbá a panaszlott, vagy védője egy ízben felszólalhatnak. Ha fegyelmi ügyekben valamely lényeges körülmény felderítését tartja szükségesnek, a mérn'öki tanács a fegyelmi bíróság határozatát feloldhatja és a fegyelmi bíróságot a vizsgálat kiegészítésére és újabb határozat hozatalára utasíthatja, vagy a szükséges kiegészítést, a határozat feloldása nélkül, saját kiküldötte, vagy a fegyelmi bíróság útján, vagy valamely hatóság megkeresésével pótolhatja. 57. §. A fegyelmi határozat ellen az elmarasztalt fél a határozat jogerőre: emelkedésétől számított egy éven belül újrafelvételi kérelemmel élhet, ha az. ügy érdemére döntő olyan új bizonyíték birtokába jut, amelyet az eljárás során önhibáján kívül nem használhatott. Az újra felvételi kórelmet a kamara, választmányánál kell benyújtani. 58. §. A jogerőre emelkedett fegyelmi határozatokat a mérnökök törzskönyvébe fel kell jegyezni. Ezenfelül azokat a határozatokat, amelyek a mérnöki gyakorlat folytatásának felfüggesztésére vagy eltiltására szólnak, az összes mérnöki kamarákkal, valamint a kereskedelemügyi miniszterrel esetről-esetre közölni kell ós az állam hivatalos lapjában is közhírré kell tenni. 59. §. A 36. §-ban említett kisebb mulasztások és rendetlenségek büntethetősége megszűnik, ha a mulasztásnak a sértett fél, illetőleg az eljárásra hivatott hatóság tudomására jutásától számított hat hónap eltelt anélkül, hogy a feljelentés megtörtént, illetőleg az eljárás hivatalból folyamatba tétetett volna. A fegyelmi vétség büntethetősége megszűnik, ha a vétkes cselekvésnek a sértett fél, illetőleg az eljárásra hivatott hatóság tudomására jutásától számított három év eltelt anélkül, hogy a feljelentés megtörtént, illetőleg az eljárás hivatalból folyamatba tétetett volna. A mulasztás elkövetésétől számított egy év és a vétkes cselekvéstől számított tíz év eltelte után eljárásnak egyáltalán nincs helye. A fegyelmi eljárás során azonban súlyosbító körülményként hivatkozni lehet olyan cselekményre, vagy mulasztásra is, amelyet a panaszolt két évnél régebben, de tíz éven belül követett el.
