Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról

132 91. szám. Ha a fegyelmi bíróság a vizsgálatot befejezettnek jelenti ki, valamint akkor is, ha a tényállás megállapítása végett vizsgálatot egyáltalában nem tart szükségesnek, az iratokat a kamara ügyészének küldi meg, aki azok vételétől számított harminc nap alatt köteles indítványát a fegyelmi bíróságnál előterjeszteni. 47. §. A kamara ügyészének indítványa felett a fegyelmi bíróság határoz. Ha vádhatározatot hoz, a tárgyalásra határnapot tűz ki és arra a kamara ügyészét, a panaszost és a panaszlottat közvetlenül, a tanukat és a szakértőket pedig illetékes járásbíróságuk útján megidézi. A panaszlott elmaradása a tárgyalás megtartását és az ítélethozatalt nem gátolja, ha azonban a panaszlott a tárgyalás megkezdése előtt írásban igazolja, hogy a kitűzött határnapon komoly ok miatt nem jelenhetik meg, az elnök a tárgyalást — a panaszlott kérelmére ós indokolt esetben költségére — egy ízben elhalasztja. Ha a panaszlott a tárgyalást követő tizenöt napon belül igazolja, hogy elmaradása vétlen volt, kérelmére és indokolt esetben költségére a fegyelmi bíróság a tárgyalás megismétlését egy ízben elrendelheti. A szabályszerűen megidézett, de meg nem jelent tanukra és szakértőkre az 1911. évi I. fc.-cikk 296., 297. és 357. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni. Kamarai taggal szemben a fegyelmi bíróság 1.000 koronáig terjedhető pénzbírságot közvetlenül maga is kiszabhat. 48. §. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. A fegyelmi bíróság közerkölcsiségi, vagy más fontos okból a nyilvánosságot hivatalból vagy az érdekeltek bármelyikének kérelmére kizárhatja. 49, §. A tárgyalást az elnök az ügy rövid ismertetésével nyitja meg. Azután kihallgatja a panaszlottat és az iratoknak felolvasása, továbbá tanuknak, szakértőknek, esetleg a panaszosnak kihallgatása útján megállapítja mindazokat a körülményeket, amelyek a vád és a védelem szempontjából jelentősek. A tanukhoz és a szakértőkhöz — az elnökön ós a bíróság tagjain kívül — az elnök útján a kamara ügyésze, a panaszos és a panaszolt, valamint védője is intézhet kérdéseket és mindezek tehetnek indítványt a bizonyítás kiegészítésére. A bizonyításfelvétel beíejezése után a kamara ügyésze indítványt tesz a panaszlott felmentésére, avagy megbüntetésére. Az ügyész indítványára a panaszlott és, ha védője van, ez is válaszolhat. További szóváltásnak nincs helye. Ha a kamara ügyésze felmentésre tesz indítványt, a panaszos a vád képviseletét átveheti, amely esetben a kamara ügyészének jogaiba lép.