Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról

122 OL. FZáüi. a fegyelmi úton megállapított változásokat bevezetteti és e törzskönyvek kiigazított másolati példányát minden év január havában a szükséges példányszámban a kereskedelemügyi miniszterhez felterjeszti. A vidéki kamarák a törzskönyvek egy példányát ugyanakkor a budapesti kamarának is rendelkezésére bocsájtják. A törzskönyvek közbitelűek és nyilvánosak. A választmány ezenkívül nyilvántartást vezettet azokról is, akik a mérnökök vagy mérnökhelyettesek törzskönyvébe ugyan nincsenek felvéve, de a mérnök cím viselésére az 1. §. értelmében jogosultak. (Mérnökök nyilvántartása.) E nyilvántartás első összeállítása alkalmával annak másolata, azontúl pedig évente a nyilvántartás kiegészítésének másolata a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztendő. 12. §. A kamarai tag köteles lakóhelyének változtatását, valamint a kérelmére bejegyzett mérnökhelyettes alkalmazásának bármily okból bekövetkezett megszűnését a törzskönyvbe való bevezetés végett a kamarához 15 napon belül bejelenteni. A bíróságok és a közigazgatási hatóságok kötelesek azokat a jogerős ítéleteket és határozatokat, amelyek a kamara törzskönyveibe bejegyzett mérnökökre, vagy mórnökhelyettesekre a 8. §-ban említett kizáró okok valamelyikét megállapítják, a kamarával haladék nélkül közölni. A halálesetet felvevő közeg köteles a kamara törzskönyvébe bejegyzett mérnök, vagy mérnökhelyettes elhalálozásáról a kamarát azonnal értesíteni és ennek megtörténtét a haláleset-felvételi ívben megjegyezni. (1894. évi XVI. t-cikk 17. §-a.) A mérnöki cím viselésére jogosultak nyilvántartásának vezethetése végett szükséges adatszolgáltatás rendjét a kereskedelemügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetéitőleg rendeleti úton szabályozza. 13. §. A kamara, kiadásainak fedezésére, tagjaira évi tagsági díjakat róhat ki. Köz- és magánalkalmazásban levő olyan mérnök által, aki nem tagja a kamarának, a 3. §. hetedik bekezdésében foglalt engedély alapján teljesített 'magánmunkák után a kamara esetről-esetre a díjazás l°/o-áig terjedhető kamarai illetéket róhat ki. A kamarai tagsági díjakat ós illetékeket közigazgatási úton, közadók módjára kell behajtani. A kamara a második bekezdésben említett illetékeket teljes összegükben, a tagsági díjakból és egyéb bevételi forrásaiból eredő jövedelmeinek pedig legalább 20°/o-át segítő alap létesítésére fordítja. A kamara a segítőalapból keresetképtelen tagjait, valamint elhalt tagjainak özvegyeit és árváit, amennyiben ezek reá vannak utalva, segélyezi. A segítőalap létesítésének, kezelésének és felhasználásának szabályait a közgyűlés állapítja meg, és érvényességéhez a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges. i