Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról

1J8> 91. szám. nosság szempontjait is figyelembe véve, s a netán érdekelt társmini szterekkeï egyetértően a kereskedelemügyi miniszter végérvényesen dönt. 2. §. . Közszolgálati alkalmazottak (beleértve a hivatásos katonai szolgálatban állókat is) e törvény életbelépte után hivatali állásuknak megnevezésében a »mérnök« címmel, — az 1883. évii. t.-c. 31. §-ában említett eset kivételével •— csak akkor ruházhatók fel, ha ez a cím őket e törvény 1. §-a értelmében megilleti. E törvény hatályon kívül helyezi az 1883. évi I. t.-cikk 10. §-ának, az 1884. évi XIV. t.-c. 10. §-ának és az 1885. évi XXIII. t.-c. 97. §-ának a fentiekkel ellenkező rendelkezéseit. Azok a tisztviselők, akiket a »mérnök x cím e törvény 1. §-a értelmében meg nem illet ugyan, de akik a »mérnök« címmel való kinevezésüket a jelen §. második bekezdésében idézett intézkedések alapján e törvény életbelépte előtt nyerték, e címnek hivatalos minőségük megjelölésére való használatára továbbra is feljogosíttatnak,' s e tisztviselők fokozatosan »mérnök« címmel felruházott magasabb állásokra is kinevezhetők. 3. §. Önálló magángyakorlatot a mérnökök közül csak az folytathat, akit a mérnöki kamara tagjai sorába felvett. (6. §.) Köz- és magánalkalmazásban levő mérnök szolgálata körébe tartozó mérnöki munkákat, alkalmazója részére, végezhet akkor is, ha nem tagja a mérnöki kamarának. E törvény felhatalmazza a kereskedelemügyi minisztert, hogy az olyan mérnöki munkák végzését, .amelyekre nézve azt a közbiztonsági vagy egyéb közérdekű szempontok indokolttá teszik, s amelyek a technikai főiskolai képzettségnek megfelelő elméleti szaktudás nélkül szakszerűen el nem végezd hetők, a mérnöki kamara, illetve kamarák meghallgatása után s az érdekelt társminiszterekkel egyetértően rendeletileg — a második bekezdésben említett esetektől eltekintve — a mérnöki kamara tagjainak fenntarthassa. Magánvállalat az ekként fentai tott munkakörben harmadik személyek részéről az önálló magángyakorlat körébe tartozó mérnöki megbízást csak akkor fogadhat el, ha a vállalat tulajdonosa, mérnöke vagy magánmérnöki irodájának felelős vezetője a mérnöki kamara tagja. Köz- és magánalkalmazásban levő mérnök önálló.magángyakorlatot csak. akkor folytathat, ha a reá mértékadó szolgálati szabályok vagy szolgálati szerződések (közalkalmazásban levő mérnöknél kétség esetén az illetékes miniszter) ezt megengedik, s ha a kamara tagja. Az ilyen alkalmazott mérnök a kamarába való belépését tartozik szolgálat adójának bejelenteni. Egyes kivételes esetekben a köz- és magánalkalmazásban levő méruök magánmunkát a kamarának a megbízás elfogadásától számított tizenöt napon belül való bejelentés mellett teljesíthet anélkül is, hogy a kamarának tagja lenne. Ha valamely mérnöki munkálat végzésére való jogosultság vitássá válik, a vitás kérdésben a kamara, illetve kamarák meghallgatása után s a netán érdekelt szakminiszterekkel egyetértőleg a kereskedelemügyi miniszter dönt.