Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-90. Törvényjavaslat a földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek állami támogatásáról

90. szám. 115 vidékeken öltött legnagyobb méreteket. A szövetkezetek életképessége mellett bizonyít az a körülmény, hogy számuk évről-évre gyarapodik s már a háború előtti időkben 4363 vállalkozásban vettek részt és 88 millió lira értékű állami munkát végeztek. Tekintettel arra, hogy azok a kényszerítő okok, amelyek a szövetkezeteket Olaszországban létrehozták, több-kevesebb mértékben nálunk is fennállanak, tekintettel arra^ hogy népünk vállalkozói szelleme ma még csak a fejlődés kezdetén áll, az állami támogatás elkerülhetetlen. 2. §-hoz. Az egy-egy szövetkezetnek nyújtható támogatási módot precízen megállapítani nem lehet, csakis az adott viszonyok pontos elbírálása útján állapítható meg esetrőlesetre, hogy mely szövetkezet a segélynyújtásnak mely formájával tehető életképessé.; 3. §-hoz. A szövetkezeti tagok létszáma ma teljesen lerongyolódott, tőke nélküli szegény munkásemberekből toborzódik, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy mindjárt kezdetben az iroda, helyiség, könyvek stb. befektetési költségeit viselhessék, továbbá miután az üzletrészek befizetése is csak részletekben történik, de még teljes befizetés esetén is az üzletrészekből befolyó alaptőke bármely vállalathoz kezdetben elégtelennek bizonyulna, gondoskodni kellett arról, hogy szükség esetén forgótőke hiánya miatt a szövetkezet egy-egy kereseti lehetőségtől meg ne fosztassák. Szükséges volt továbbá gondoskodni arról is, hogy mindaddig, amíg a szövetkezetek nincsenek abban a helyzetben, hogy megfelelő.munkaerőt alkalmazzanak, az állam bocsáthasson esetenkint rendelkezésükre megfelelő munkaerőt, aki a számítás és tervezgetés műveleteit részükre elvégezze. Megtörtént a múltban, hogy a pénztelen földmunkások nem voltak abban a helyzetben, hogy egy biztos munkaalkalmat elfoglalhassanak, mert a vállalkozó sem előlegezte nekik az útiköltséget, viszont azt saját erejükből előteremteni képtelenek voltak. Elkerülendő azt, hogy éppen a legszegényebb, tehát a keresetre a legjobban ráutalt elemek ne juthassanak munkához, a 3. §. e) pontjának rendelkezései is szükségesnek látszanak. Mindaddig, amíg a szövetkezeti eszmével a munkások megbarátkoznak, kívánatos, hogy a többszörös felelősségre vonatkozó kikötések a szövetkezeti eszme terjedését ne gátolják. Ezért az ötszörös ieielősseg alól való esetleges felmentés lehetősége biztosítandó volt. 4. §-hoz. Ez a §. a szövetkezetek kötelességtudásának biztosítása szempontjából szükséges. t 5. §-hoz. Számítani kell a szövetkezeti eszme nagyobb térfoglalására, ezért oly összegről kellett gondoskodni, amely az alakulandó szövetkezetek vállalkozói lehetőségét biztosítja. A szövetkezetek megerősödésének arányában apadni fog a régebbi szövetkezetek tőkeszükséglete, így ez újabb alakulatok is támogathatók lesznek. 15*