Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.
Irományszámok - 1922-46. A pénzügyi és közigazgatási bizottság együttes jelentése "a vármegyei alkalmazottak létszámviszonyainak szabályozásáról" szóló 27. számú törvényjavaslat tárgyában
46. szám. 39 javítása érdekében több, kétségtelenül méltánylást és meggondolást is érdemlő javaslat tétetett, ezeket azonban az együttes bizottság az ország pénzügyi helyzetére való tekintettel ezidőszerint mellőzni volt kénytelen abban a reménységben, hogy mivel a jelenlegi törvényjavaslat nem tekinthető a vármegyei alkalmazottak végleges illetményrendezésének, az majd az előkészítés alatt levő általános közigazgatási reform megvalósításával egyidejűleg fog remélhetőleg közmegelégedésre végleg ' megoldatni és a vármegyei létszámviszonyok ekkor fognak az államiakkal teljes összhangba hozatni, A törvényjavaslat szövegében a következő módosításokat eszközölték a bizottságok : 1. A 7. §. negyedik bekezdéséhez következő szöveget fűzték: „A rangsorban következő igényjogosult tisztviselő újabb üresedós esetén, az újabb üresedést követő hó elsejétől kezdődő hatállyal előlép." 2. A 15. §. következő szöveggel módosul: „A vármegyei alkalmazottakat a jelen törvény alapján járó illetményeken felül megilletik mindazok az egyéb illetmények és a kedvezményes árú természetbeni ellátás, amelyekben az állami fizetési rendszerbe tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak törvény, vagy rendelet alapján részesülnek. Hivatalos kiküldetéseknél és átköltözködéseknél a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak ugyanazokat az illetményeket számíthatják fel, mint az állami rendszerbe tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak.' 1 3. A 17. §. első bekezdése helyett következő szöveg kerül: „Ha a tisztviselőt más létszámba tartozó olyan állásra választják meg, amelynek fizetési osztálya (legalsó fizetési osztálya) alacsonyabb annál, mint amelybe korábban viselt állása tartozott, a korábbi állásával egybekötve volt magasabb fizetési osztályba soroztatásra nem tarthat igényt. Az ilyen tisztviselő — hasonlóan az 1893:1V. t.-c. 10. §-ában foglaltakhoz — az új és a régi fizetés közötti különbözetet fizetés természetével bíró személyi pótlék címén kapja meg, amely személyi pótlékot a fizetés természetével bíró illetményeknek emelkedése esetén a többlet erejéig be kell szüntetni." 4. A 19. §. első bekezdése a következőképen módosul: „Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe, hatálya azonban 1922. évi március hó 1-től számít. (9. §.) Azokat a vármegyei alkalmazottakat, akiket az 1922. évi július hó elsejét megelőzőleg, de e törvény hatálybalépte után valamely más igazgatási ág körébe kineveztek, vagy megválasztottak, az e törvény alapján járó magasabb illetmények a kinevezés, illetőleg megválasztás időpontjáig szintén megilletik." (E bekezdésből tehát a következő mondat kimarad: „de nem. terjed ki azokra a tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra, vagy hozzátartozóikra, akik a vármegyei szolgálattól e törvény életbelépte előtt lemondás, vagy hivatalvesztés következtében váltak meg.") Ezek után a bizottságok tisztelettel kérik a t. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot az együttes bizottság mellékelt szövegezésében tárgyalás alá venni és ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten a pénzügyi ós a közigazgatási bizottság 1922. évi augusztus 2-án tartott együttes ülésében. Ráday Gedeon gr. s. h., Krakker Kálmán s. h., az együttes bizottság dnölce. az együttes bizottsdy előadója.