Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-39. Törvényjavaslat nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetük minősítéséről

24 39. szám. Magának az 1867-iki kiegyezési műnek, de az Ausztriával 10 évenkint meg újított közgazdasági kiegyezéseknek iratai is ma már történeti-kútfői értékkel bírnak és az elkallódástól megóvandók. A nagy bünperek iratai kor- és erkölcstörténeti jelentőségűek stb. A 32 éves iratokra a folyó ügyintézésnek már csak igen kivételesen van szüksége s így a íőbb hatóságok irataikat 1890-től visszamenőleg az Országos Levéltárba bízvást át tehetik. Az átadásnak és a szükségessé váló selejtezésnek módozatait az Országos Levéltár meghallgatása után a minisztérium külön rendelettel szabályozná. 10. §. Az Egyetemi Könyvtár a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem egyik intézete s a javaslat az egyetem jogait a könyvtárhoz kifejezetten fenntartja. De úgy magának az intézetnek, mint különösen személyzetének jelentős érdeke, hogy a javasolt szervezkedés keretéből ki ne maradjon. Csekély létszáma mellett ugyanis normális előmeneteli viszonyokról ott szó sem lehet s ez a baj csak a személyzetnek az összlétszámba való felvételével orvosolható. Az egyetem szempontjából a központi könyvtár az újabb idők fejlődése következtében egyébként is sokat vesztett jelentőségéből, mert az egyetem az egyes tanszékek mellett szervezett szemináriumok és intézetek szakkönyvtárainak kifejlesztésére fekteti a fősúlyt, melyek úgy magának a tanárnak olvasmányai, mint a szemináriumok és intézetek keretében fejlődő ifjúság szempontjából döntő jelentőséggel bírnak. A főiskolai tanulóifjúság tömegigényeinek kielégítéséről meg főleg tankönyvtár létesítése útján történhetnék megfelelőbben gondoskodás. Mivel továbbá a Nemzeti Múzeum könyvtárának elsősorban a magyar és a magyar vonatkozású irodalom gyűjtése a fő hivatása, azért mellette szükség van olyan nagy könyvtárra, mely az egyetemes irodalom színét-javát a magyar olvasó közönségnek hozzáférhetővé teszi. Az Egyetemi Könyvtár állagának ilyen irányú fokozottabb kiegészítését az intézménynek a Tanács alá helyezése jelentékenyen előmozdítaná, mert a Tanács többek között már csak a nemzetközi könyvcsere szervezése útján is a könyvtárat becses külföldi anyaggal fogja gyarapíthatni. A budapesti tudományegyetem tanácsa és karai a szünidő folyamán alig lennének összehívhatok és így az egyetemet a könyvtár ügyének tervezett megoldására nézve nem hallgathattam meg. Mivel egyrészről az egyetem meghallgatása nélkül az ügyet a jólszerzeLt jogokra való tekintettel eldönteni még törvényhozási úton sem lenne méltányos, másfelől a nagy gyűjtemények igazgatásának reformja sürgős, azért választja a javaslat azt a megoldást, illetve iktatja be e szakaszba azt a záradékot, hogy a törvény a könyvtárra csak az esetben nyer alkalmazást, ha ehhez az egyetem hozzájárul. Ez eset bekövetkeztével is természetszerűleg a kapcsolat az egyetem és a könyvtár között számos vonatkozásban fennmaradna, így különösen a könyvrendelés és kikölcsönzés terén. 11. §• Az Országos Levéltár, a Nemzeti Múzeum és az Egyetemi Könyvtár sok értékes régi iratot őriz és személyzete, mint jeleztem, felemelt díjszabások