Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-39. Törvényjavaslat nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetük minősítéséről

39. szám. 21 Maga a jelölés rendszerint ötös szaktanácsban történnék, amely mint az a 3. §. indokolásánál bővebben ki volt fejtve, mindig az illető szak embereiből alakulna meg, pl. a Nemzeti Múzeum természettárainál az elnökön és a Nemzeti Múzeum főigazgatóján kívül az állat-, növény-, vagy ásvány- és őslény tár vezetőjéből, továbbá a tudományegyetem vagy a műegyetem illető természettudományi szakos 2 tanárából, vagy az Országos Levéltárnál az elnökön és a főigazgatón kívül a Nemzeti Múzeum vagy az Egyetemi Könyvtár első tisztviselőjéből és 2 történelmi szakos professzorból. Kivételt e szabály alól csak az intézetek első tisztviselőinek és a Nemzeti Múzeum osztályai vezetőinek jelölése képezne, kikre nézve e jog az igazgatótanácsot illetné. A vezető főtisztviselő kiszemelésénél ugyanis már ' nemcsak a szaktudás, hanem a különös egyéni kiválóság követelménye ós az adminiszfrativ rátermettség is tekintetbe jön s ennek a mérlegelésére leginkább a társintózeteknek hasonló hatáskört betöltő vezetői a hivatottak, akik az igazgatótanácsban fognak domináló pozíciót elfoglalni. A kinevezés, illetve a kinevezésre az államfőnek való előterjesztés joga a vallás- és közoktatásügyi minisztert illetné,, aki azonban csak a Tanács által jelölt egyént nevezhetné ki vagy hozhatná kinevezésre javaslatba, egyébként csak a visszautasítás joga illetné meg. E rendelkezés révén a nagy közgyűjteményeinkből alakuló új önkormányzati test ismét egy olyan önkormányzati jogosítványt nyer, amely egyetemeinknek egyik legsarkalatosabb autonóm joga. Az intézet első tisztviselőjét személyi kérdésekben a jelölő szaktanácsnak saját intézetére vonatkozó kandidáló határozatával szemben vétójog illetné meg. Megeshetnék tehát, hogyha a szaktanács jelöltjének személyéhez, az első tisztviselő pedig vétójához következetesen ragaszkodnék, jelölés nem pedig jöhetne létre. Azért a javaslat azt a kisegítő rendelkezést tartalmazza, hogy a vétónak másodízben történt alkalmazása esetén az illető állásra nézve a kinevezés, illetve az előterjesztés teljes joga szoros kivételképpen a vallás- és közoktatásügyi miniszterre háramlanók át. Az intézetek tudományos élete szempontjából a közigazgatási kezelők és altisztek már alárendeltebb jelentőséggel birnak s éppen azért ennél az alcsoportnál a bonyolultabb jelölési eljárás nem nyerne alkalmazást, hanem a kinevezés az intézet első tisztviselőjének előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörébe esnék. 6. §. A 4. §. csupán az elméleti minősítést rendezi, de a könyvtárnoknak, levéltárnoknak és múzeumi tudományos tisztviselőnek a rendszeres és biztos elméleti alapon felül még szüksége van a specifikus szakismeretek egész sorára, melyei csak szűkebb értelemben vett szakemberek által tartott egészen különleges előadások, útbaigazítások és praktikumokrendjén sajátíthatók el. Franciaországban a levéltárnokok és könyvtárnokok képzésére szervezték az École des Chartes-ot, a múzeumi tisztviselők szakképzésére pedig az Ecole du Louvre-t. Minthogy Országos Levéltárunk, Egyetemi Könyvtárunk és Múzeumaink kellő számban rendelkeznek olyan szakerőkkel, akik hasonló előadások és praktikumok tartására képesek s ebbe a munkába az intézetek keretén kívül álló szakerők is bevonhatók, azért számottevő költség ós újabb külön szervezkedés nélkül egy ilyen levéltárnoki, könyvtárnoki és múzeumi tudományos tisztviselői szaktanfolyam könnyű szerrel meg lesz szervezhető,