Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-67. Törvényjavaslat a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről

180 •67. szám. mnnkat a fizetési eszközökkel elkövethető visszaélésekkel szemben a megfelelő büntetőjogi védelemben részesíteni. A törvényjavaslat evégett meghatározza az ily súlyos bűntettek törvényes fogalmát és azokra súlyosságukkal arányban álló büntetést állapít meg (1. §.) ; különleges rendelkezéseket tartalmaz a mellékbüntetések (elkobzás, vagyoni elégtétel) tekintetében (2. §.) ; bünteti a javaslat 1. §-ában meghatározott bűncselekmények elkövetésére való felhívást, ajánlkozást, másokkal összebeszélést vagy egyesülést ; továbbá megállapítja a vállalat tulajdonosának (vezetőjének) illetőleg a megbízónak büntetőjogi felelősségét az alkalmazott, illetőleg megbízott által elkövetett bűncselekményért (3. §,) ; büntetést szab a mellékbüntetések megszegésére vagy kijátszására (4. ^) ; alkalmazni rendeli a Btk. 7. §-át, aminek következtében a törvényjavaslat rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a cselekményt külföldön követték el (5. § ) ; a cselekmények elbírálására külön szakbíróságot állít fel ,a budapesti kir. büntető törvényszéknél szervezett uzsorabíróságból az egész országra kiterjedő hatáskörrel (6. §.). Felhatalmazást tartalmaz továbbá a törvényjavaslat arra ,hogy,a pénzügyminiszter a fizetési eszközök forgalmának szabályozása érdekében rendezést igénylő egyes kérdéseket, nevezetesen a bank- és pénz váltóüzlet gyakorlásának feltételeit, továbbá a koronaértékben való közkötelező számítást rendeleti úton szabályozhassa; ezzel kapcsolatban megállapítja a javaslat azokat a büntetéseket, amelyek úgy a most említett rendeletekbe, valamint az 1921 : XIV. t-c. 32. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletekbe ütköző kihágásokra alkalmazást nyernek (7. §.) ; végül a jelen törvényjavaslat értelmében hatályát veszti az 1920 : III. t.-c. 4. §-ának második •bekezdése, amejf a felülbélyegzetlen osztrák-magyar bankjegyek forgalombahozásának, vásárlásának, valamint Magyarország területére való behozatalának vagy onnan való kivitelének tilalmát állapította meg (8. £,). • • * Az 1: §-hoz. Ez a•••§. állapítja meg a fizetési eszközökkel elkövethető bűntettek törvényes fogalmát s a rájuk kiszabható büntetések törvényes mértékét. Ä bűncselekmények tónyálladékának megállapításánál irányadó szempont volt egyfelől a tettesnek arra irányuló célzata, hogy a magyar korona vásárló erejét vagy nemzetközi forgalmi értékét rontsa. (5. pont), másfelől az a körülmény, hogy a szóbanlevő visszaélések (1.—4. pont) tárgyi súlyuknál fogva a magyar közgazdaság érdekeinek oly nagyfokú veszélyeztetését foglalják magukban, hogy jelentőségükkel csak rendkívül szigorú büntetés állhat helyes arányban. Az utóbbi csoportba tartozó visszaéléseknek — melyek tárgyi súlyuknál fogva minősülnek bűntetteké —a javaslat négy különböző esetét állapítja meg: A külföldi fizetési eszközzel tilalom ellenére folytatott üzérkedés alkalmas arra, hogy a külföldi fizetési eszközök forgalmának lebonyolítására felállított hivatalos szervtől (Deviza-központtól) a működéséhez szükséges fizetési eszközöket elvonja és tiltott magánforgalomban indokolatlan s a korona nemzetközi értékelésének meg nem felelő árfolyamalakulás létrehozásával a korona nemzetközi értékét lerontsa (1. pont). A magyar koronának külföldön, nevezetesen külföldi pénzpiacon meg-