Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-67. Törvényjavaslat a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről

176 67. szám. elégtétel megfizetésére kötelezheti. A vagyoni elégtétel a cselekménnyel illetéktelenül elért vagy elérni kívánt nyereség többszörösében is állhat és az elítélt egész vagyonértékének elkobzásáig terjedhet. A külföldi elítéltet az országból ki kell utasítani s a visszatéréstől örökre el kell tiltani, a belföldit öt évig terjedhető időre ki kell tiltani abból a községből, amelyben a cselekményt elkövette, ha ez a község nem illetőségi helye; eh kell rendelni az ítéletnek vagy rendelkező részének az elítélt költségén falragasz vagy hirlap útján való közzétételét; ha a cselekményt üzlete körében vagy azzal kapcsolatban követte el, iparigazolványának, vagy iparengedélyének, vagy ezt pótló hatósági engedélyének elvesztésére kell ítélni és egy évtől tíz évig terjedhető időre el kell őt tiltani az ítéletben megjelölendő kereskedés vagy ipar folytatásától. A bíróság enyhébb esetben e mellékbüntetéseknek vagy közülük egynek vagy többnek alkalmazását mellőzheti. 2. §. Az 1. §-ban meghatározott bűntettek eseteiben a pénzbüntetés összegének megállapításánál tekintettel kell lenni annak a nyereségnek mennyiségére is,, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, vagy elérni törekedett. Azt a pénzt vagy egyéb értéket, amelyre nézve a bűncselekményt elkövették, abban az esetben is el lehet kobozni, ha az nem a tettesnek vagy a részesnek, hanem másnak a tulajdona és az utóbbinak a bűncselekmény elkövetéséről előzetes tudomása veit, vagy a körülményeknél fogva tudnia kellett. Az elkobzást akkor is el lehet rendelni, ha a bűnvádi eljárást a terhelt halála vagy más ok miatt megindítani vagy folytatni nem lehet. Az eljárásra a bűnvádi perrendtartás 477. §-a megfelelően irányadó. Ha az elkobzást vagy a vagyoni elégtételt amiatt, mert az elkobzandó tárgy nem a tettes vagy részes tulajdona és a jelen §. második bekezdése nem alkalmazható, vagy mert az elítélt vagyonát a büntetés kijátszása végett másra átruházta, vagy egyéb okból nem lehet alkalmazni vagy foganatosítani, az elítéltet s vele egyetemlegesen azt, aki a bűncselekmény folytán gazdagodott, vagy annak elkövetése után az elítélt vagyonából ingyenes juttatásban, vagy a büntetés kijátszására irányuló olyan juttatásban részesült, melynek célját a szerzés idejében ismerte, vagy a körülményeknél fogva ismerhette, a gazdagodás vagy a juttatás erejéig az elkobzás alá eső értéknek, illetőleg a vagyoni elégtétel összegének megfelelő összeg megfizetésére kell kötelezni. A pénzbüntetésnek, az elkobzott értékeknek és a vagyoni elégtételnek hova fordítása felől a pénzügyminiszter rendelkezik. 8. §. Aki az 1. §-ban meghatározott cselekmények valamelyikének elkövetésére felhív, ajánlkozik, másokkal összebeszél vagy egyesül, a kísérletre vonatkozó szabályok szerint büntetendő. Ha az 1. §-ban meghatározott büntettet vállalat alkalmazottja vagy megbízott a vállalat üzletkörében illetőleg a megbízás körében a vállalat tulajdonosának (vezetőjének) illetőleg a megbízónak tudtával követte el, a