Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-64. A közgazdasági és igazságügyi bizottságok együttes jelentése "a tisztességtelen versenyről" szóló 21. számú törvényjavaslat tárgyában

Î62 64. szám. A felmentett vádlottnak kívánatára a bíróság elrendelheti, hogy a fŐmagánvádló az ítéletet és az eset körülményeihez képest annak indokolását is a bíróság által megállapított módon az elítélt költségére közzététesse. A közzététel elmulasztására az 1914. évi XIV. törvénycikk 43. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezések, a belföldi kiadónak közzétételi kötelezettségére nézve pedig az 1914. évi XLI. törvénycikk B2. és 33. §-aiban foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. 2. Kihágások. 25. §. Aki az üzleti forgalomban valamely kitüntetést a jelen törvény 6. §-a ellenére az illetékes miniszter engedélye nélkül használ, — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, — kihágást követ el és ötvenezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig ily kihágás miatt már meg volt büntetve és büntetésének kiállása óta két óv még nem telt el, tizenöt napig terjedhető elzárással ós százezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 26. .§. Aki vállalata körében mint eladó, vagy szolgáltatást vállaló hólabdaszerződést (14. §.) köt, vagy mást ily szerződés kötésére egyenesen felhív, vagy reábírni törekszik, -— amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, — kihágás miatt két hónapig terjedhető elzárással és százezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 27. §. Aki vállalata körében végeladást az iparhatóság engedélye nélkül vagy az engedélyben megszabott időnél tovább hirdet, vagy aki végeladás folyamán az engedély alapjául szolgáló leltárban felsorolt árúkon kívül mást is árúsít, — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, — kihágás miatt két hónapig terjedhető elzárással és százezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A végeladással egy tekintet alá esik az árúraktárnak vagy egy részének minden olyan értékesítési módja, mely a vevőközönségben azt a hitet keltheti, hogy különösen előnyös vásárlásra nyílik alkalma. Az 1. bekezdés szerint büntetendő az is, aki verseny céljára az 1884. évi XVII. törvénycikk 51. §-ában, illetőleg az 1888. évi XXII. törvénycikk 2. §-ában megszabott engedély nélkül árverést rendez vagy hirdet. Az iparhatóság a végeladásra adott engedélyt attól, aki az abban megállapított feltétel eket nem tartja meg, a bűnvádi eljárás eredményének bevárása nélkül nyomban köteles visszavonni. A jelen §. rendelkezései nem terjednek ki az olyan önkéntes árverésre, amelyet valamely őstermelő saját termésének és állatainak értékesítése vagy j termelési eszközeinek, esetleg gazdasági felszerelésének az üzem felhagyása .alkalmából szükségessé vált elidegenítése céljából hirdet és tart.