Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-63. A pénzügyi bizottság jelentése "az általános kereseti adóról" szóló 36. számú törvényjavaslat tárgyában

63. szám. H5 (2) Ez az eljárás nem alkalmazható abban az esetben, ha a munkaadó kiü~ földi ós az alkalmazottnak illetményét nem valamely itteni pénztár, vagy a külföldi munkaadónak itteni állandó megbizottja fizeti ki. (3) Az a munkaadó, amelyik a jelen §. szerint az általános kereseti adót az alkalmazottnak adóköteles jövedelméből szavatosság mellett köteles levonni és befizetni, tartozik a pénzügyminiszter által rendeleti úton megállapítandó adatokat beszolgáltatni, feljegyzéseket vezetni, az alkalmazottaktól levont adóról két példányban szerkesztendő illetményjegyzéket készíteni, az illetményjegyzék egyik példányával a levont adót beszolgáltatni, az illetményjegyzék másik példányát pedig s az esetleg vezetendő egyéb feljegyzéseket legalább 2 évig megőrizni és az ellenőrző községi vagy városi közegnek bármikor felmutatni. (4) Az állami, törvényhatósági ós községi (városi) hatóságokra és hivatalokra az előző (3) bek. rendelkezései nem alkalmazhatók. Ezekre nézve, valamint egyéb munkaadókra nézve is a levonás és beszolgáltatás módozatait s a részletes eljárást a pénzügyminiszter rendeleti úton állapítja meg. (5) Az olyan munkaadókra nézve, akik kevés alkalmazottat tartanak, továbbá azokra, akik bármi oknál fogva az illetménykimutatások vezetésére célszerűen nem kötelezhetők (pl. mezőgazdák, kisebb iparosok, kereskedők, stb.), végül azoknál, akik időszakonkint bizonyos munkálatokra alkalmaznak napszámosoknak nem tekinthető bérmunkásokat, a szolgálati illetmények után járó adókat átalányösszegben is meg lehet állapítani és pedig évenként vagy ennél rövidebb időszakokra is. Az átalány megállapítására vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. IV. Fejezet. Jogorvoslatok. 31. §. (1) Ha a pénzügyigazgatóság valamely adózó terhére az összeírásban kitüntetett adóalapnál alacsonyabb adóalapot állapított meg, a megállapítás ellen a község (város) a lajstrom átvételétől (29. §.) számított 30 napon belül fellebbezéssel élhet. — Az adózó terhére a megállapított alap után az adót ilyen esetben is szabályszerűen ki kell vetni. (2) Az adó fizetésére kötelezett fél a kivetett általános kereseti adó ellen a fizetési meghagyás kézbesítését követő 30 nap alatt a felszólamlási bizottsághoz címzett és a pénz agyigazgatóságnál benyújtott fellebbezést adhat be. A 30 nap eltelte után beadott fellebbezést a pénzügyigazgatóságnak vissza kell utasítani. (3) A fellebbezéseket a jövedelemadó törvény szerint megalakított felszólamlás! bizottság tárgyalja, és pedig a jövedelemadó ellen esetleg beadott fellebbezéssel egyszerre. (4) Az általános kereseti adó és a jövedelemadó ellen irányuló jogorvoslat egy beadványban egyesíthető, ha annak tárgyalására ugyan az a felszólamlási bizottság illetékes. Amennyiben a fél csupán a jövedelemadó ellen ól is fellebbezéssel, amennyiben ebben a kereseti adó alapját is megtámadja, a fellebbezést a kereseti adó ellen beadottnak is kell tekinteni, s az ilyen felAz 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. IL kötet. 19