Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-63. A pénzügyi bizottság jelentése "az általános kereseti adóról" szóló 36. számú törvényjavaslat tárgyában

140 63. szám. illetmény után járó adótétel megfelelő szorzata szerint kell kiszámítani és levonni. (4) Viszont ha a havi illetmények tói havonként fizettetnek ki, az egy hóra eső illetmény után járó adótétel szerint kiszámított adóösszegnek felét kell levonni. (5) Ha valaki illetményeit havi részleteknél hosszabb időközökben kapja (negyedévenként, félévenként, évenként, stb.) az egyszerre kifizetett illetmény annyi részre osztandó fel, ahány hónap az illető időszakban foglaltatik é az adót az egy hónapra eső összegektől járó adótételek megfelelő többszörösével kell kiszámítani. Ha az adózónak a havonként vagy hetenként rendszeresen kifizetendő illetményein kívül olyan illetményei is vannak, amelyeket a fennálló szabályok vagy megállapodások alapján negyedévenként, félévenként, esetleg évenként kap meg (pl. lakáspénz, pótlókok, jutalék, stb.), ezeket a járandóságokat a héti vagy havi illetményektől elkülönítve és úgy kell adó alá vonni, mintha az egyszerre kifizetett illetmény egy hóra eső külön illetmény volna. (e) A darabszámra dolgozóknál, nemkülönben az akkordmunkánál a kifizetett egész illetményt egy hétre járó illetménynek kell tekinteni s az adót a heti illetmények után járó adótételek szerint kell kiszámítani ós levonni. (7) A külföldi munkaadótól élvezett olyan illetmény után, amelyet nem valamely itteni pénztár, illetőleg a külföldinek itteni állandó megbízottja fizet ki, nem a jelen §-ban megállapított adótételek szerint, hanem az előző 16. §-ban említett kivetési kulcs szerint lajstromban kell ~ - még pedig az előző évi jövedelem összege után — kivetni. (s) Az állam, törvényhatóság, város (község) szolgálatában álló ügyvédek, mérnökök és orvosok e minőségükben húzott illetményei után a jelen §-ban felsorolt tételek szerint adóznak, míg a magángyakorlatukból eredő jövedelmeik után a 16. §-ban említett kulcs szerint rovandók meg kereseti adóval. Más ügyvédek, mérnökök és orvosok, ha kizárólag egy üzletnek vagy vállalatnak alkalmazottai és magángyakorlatot nem folytatnak, a jelen §-ban felsorolt tótelek szerint adóznak, ellenkező esetben összes jövedelmük után a 16. §-ban említett kulcs szerint rovandók meg kereseti adóval. 18. §. 1. Az állandó üzlethely nélkül működő házalók — kivétel nélkül — általános kereseti adó fejében fizetnek: a) ha az üzletüket Budapesten kívül egyedül és gyalog folytatják, évi 2.000 K-át; b) ha üzletüket egyedül, egy lóval vagy más igavonó állattal, illetőleg ha Budapesten gyalog folytatják, évi 3.000 K-át; ezen felül minden segéd után évi 500 K-t és minden ló vagy más igavonó állat után még évi 500 K-t. 2. A külföldiek, ha mint utazók folytatnak az ország területén üzletet ós a fennálló államszerződések értelmében ' nem élveznek adómentességet, ezen tevékenységük után — kivétel nélkül — egyénenként és évenként 5.000 K általános kereseti adót fizetnek.