Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.
Irományszámok - 1922-63. A pénzügyi bizottság jelentése "az általános kereseti adóról" szóló 36. számú törvényjavaslat tárgyában
ÍS8 63. szám. pénz, személyi pótlék (zsoldpótlék), korpótlék, működési, drágasági' és bármi más pótlék ós jutalom fejében vagy más egyéb címen járó, állandó természetű illetmény, továbbá a jutalók, részesedési jutalék, egyezmény vagy darabszám szerint járó díj, napidíj, más egyéb a szolgálati viszonyból, illetőleg a hivatásszerű foglalkozásból eredő változó természetű járandóság; végül a nyugés kegydíjak, nevelési járulékok, vagy más ilyen természetű nyugellátások, végkielégítések és nyugdíjmegváltások, amelyeket a szolgálatadó, nyűg- és kegyellátási intézet, alap vagy alapítvány ad. A természetben (ellátásban, földhasználatban stb.) járó illetmények értéke a helyi viszonyoknak megfelelően számítandó ki. (2) Áz általános kereseti adó alapjába nem tartoznak a szolgálati és munkabérviszonyból származó azok a járandóságok, amelyek meghatározott hivatali, illetve szolgálati kiadással (utazással, stb.) vannak egybekötve. III Fej ezét. A megadóztatás helye. 15. §. Az adóköteles jövedelemnek foglalkozások szerint való meghatározásánál a kővetkező alapelvek az irányadók: 1. Minden helyhez nem kötött foglalkozásnál, illetve jövedelemnél a fél összes tiszta jövedelme után lakóhelyén adózik. Ha az adóköteles több ilyen foglalkozást folytat, ezeknek tiszta jövedelme lehetőleg külön állapítandó meg, de az adó kivetésénél mindenkor összesítendő. Abban az esetben, ha az adózónak több lakóhelye van, az adót ott kell kivetni, ahol az illetőnek a jövedelemadóját is kivetik. 2. Minden helyhez kötött üzlet vagy foglalkozás után az adóköteles abban a községben adózik, ahol az üzletet vagy foglalkozást folytatja. Amennyiben az ilyen üzletek ugyanazon vagy más községben több helyen külön lolytattatnak, mindegyik külön folytatott üzlet vagy foglalkozás után külön kell az adót kivetni, de az ugyanazon községre eső adó "az adó kivetésénél és előírásánál összesítendő. 3. Bányáknál az adót abban a községben kell kivetni, amelyben a bányavállalat vagy üzem fekszik, illetőleg folytattatik. Ha a bányaösszlet több község területén fekszik, az összjövedelem után az adót abban a községben kell kivetni, amelyben a bányamű külszín-berendezésének főrésze fekszik, 4. Az építési és közlekedési vállalatok összes jövedelmük után a vállalat székhelyén adóznak. A vállalat székhelye alatt annak központi irodáját, ilyennek hiányában pedig a vállalkozó lakóhelyét kell érteni. 5. A vásárokra járó iparosok és kereskedők, továbbá más egyéb vándoriparosok és alkalmi (időszaki) vállalkozók, valamint vándorművészek és a művészet körébe nem vonható közönséges mutatványokkal foglalkozók, ha az ország területén állandó lakhelyük van, ebbeli összes jövedelmeik után állandó 4 lakóhelyükön adóznak. Ellenkező esetben a mindenkori valószínű jövedelmük után külön-külön ott adóztatandók meg, ahol keresetüket folytatják.
