Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-61. A pénzügyi bizottság jelentése "a házadóról és fényűzési lakásadóról" szóló 34. számú törvényjavaslat tárgyában

êi. szám. los II. RÉSZ. A fényűzési lakásadó. 31. §. (1) A törvényhatóságok felhatalmazást nyernek arra, hogy saját háztartásuk céljaira az alábbi szabályok szerint, az e végből alkotandó külön szabályrendelet alapján, fényűzési lakásadót vethessenek ki és szedhessenek be. (2) Az erre vonatkozó szabályrendeletek megalkotásánál az alább következő 32—87. §-okban foglalt szabályokat kell irányadókúl venni. 32. §. (1) Fényűzési lakásadó alá vonhatók a természetes személyeknek olyan lakásai, amelyek a lakást használó családi körülményeihez képest a rendes szükségletet meghaladó számú helyiségekből állanak vagy — a helyiségek számára való tekintet nélkül — nagy kényelemmel, fényűzéssel vannak kiállítva. A közelebbi szabályokat a szabályrendeletek állapítják meg. (2) Az a körülmény, hogy a lakásul használt helyiségek egészben vagy részben mentesek a házadó alól, a fényűzési lakásadókötelezettséget nem érinti. (3) Fényűzési lakásadó kivetésének nincs helye olyan lakások után, amelyeket idegen államok diplomáciai képviselői, továbbá a diplomáciai képviseletek személyzetének területenkívüliséget élvező tagjai használnak. 33. §. (1) A fényűzési lakásadó viselésére a lakó, illetve az a természetes személy köteles, aki a lakást használja, vagy használni jogosult. Ha a lakást többen használják, a fényűzési lakásadót valamennyire közösen kell kivetni s azért mindannyian egyetemlegesen felelősek. (2) A fényűzési lakásadót az egyes lakásoknál a házadó alapjául vett évi nyers bérösszeg (haszonérték) alapján, külön lajstromban kell megállapítani. (3) Fényűzési lakásadó fejében legfeljebb a bérösszegnek (haszonértéknek) 20—60°/o-a vethető ki Ezeken a határokon belül a kulcsok fokozatait az illető törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg. (à) Ha a lakáshoz a lakó vagy más által rendeltetésszerűen használt irodahelyiség, rendelő, munka- és műterem, üzlethelyiség, műhely is tartozik, akkor az erre eső bérösszeget, illetve haszonértéket nem szabad a fényűzési lakásadó alapjához számítani, hanem a lakásadó alapját az erre eső bérösszeg, illetve haszonérték figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani. Ha az ilyen helyiségek bérösszege nincs külön "megállapítva, vagy pedig a szerződő felek által kikötött bérösszeg aránytalanul magasnak vagy aggályosnak látszik, akkor azok bérértókét a törvényhatósági közegek hivatalos becsléssel állapítják meg.