Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-7. A pénzügyi bizottság jelentése "az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról" szóló 2.számú törvényjavaslat tárgyában

7. szám. 55 meghaladó takarékbetétei (1885 : IX, t.-c. 5. §.) és a csekk- és Clearing-forgalomban befolyó betétösszegek (1S89 : XXXIV. t.-c. 4. §-a), a postatakarékpénztár tartalékalapja ós a betét maximumot meghaladó betét részösszegei és kamatai gyümölcsözőleg elhelyeztessenek, végre 3. arra, hogy záloglevelek (1876 : XXXVI. t-c. 6. §.) ós az 1897. évi XXXII. t.-c. hatálya alá eső kötvények (1897 : XXXII. t.-c. 9. §-a) külön biztosítására rendelt alapok elhelyezésére és jövedelmezővétételére szolgáljanak. A 3. alatti célokra az 1921 : LI. t.-c. alapján kibocsátott kötvények is alkalmasaknak nyilváníttatnak. Azok a beadványok és az okiratok, amelyeket kizárólag a jelen törvény alapján adott kölcsönök felvétele, engedményezése és visszafizetése, valamint az ezekkel kapcsolatos telekkönyvi bejegyzések és kitörlések kieszközlése céljából adnak be és állítanak ki, úgyszintén a kölcsönökre vonatkozólag vezetett üzletkönyvek illetékmentesek. Illetékmentes a kölcsönök telekkönyvi bejegyzése is. A jelen törvény értelmében kibocsátott jelzálogkötvények és az ezekhez kiadott kamatszelvények szintén illetékmentesek. A jelen törvény alapján nyújtott kölcsönök és a kibocsátott kötvények kamatai mentesek a tőkekamat- és járadékadó alól. A Magyar Pénzügyi Szindikátus, mint az 1875 : XXXVII. t.-c. 62. §-a alá eső alkalmi egyesülés, a jelen §-ban körülírt jelzálogkötvények kibocsátása, továbbá a Magyar Pénzügyi Szindikátus üzletének átvétele és más, közérdekű pénzügyi vállalkozások végrehajtása céljából »Magyar Pénzügyi Szindikátus« cégszöveggel szövetkezetet alapíthat, melyre az 1875 : XXXVII. t.-c. 14. §-a nem nyer alkalmazást. Ha a szövetkezet a Magyar Pénzügyi Szindikátusnak, mint alkalmi egyesülésnek üzletét átveszi, az alkalmi egyesülés összes jogai, ideértve az utóbbinak a m. kár. pénzügyminiszter részérői az 1921 : LI. t.-c. alapján adott megbízást, továbbá az alkalmi egyesülés telekkönyvi jogait is, külön átruházó nyilatkozatok nélkül, már annak a közgyűlési határozatnak erejénél fogva, amelyben a szövetkezet az alkalmi egyesülés üzletének átvételét elhatározza, a szövetkezetre átszállnak. Az előző bekezdés értelmében alapítandó szövetkezet megalakulása és az azzal kapcsolatos jogátruházások ós tartozásátvállalások illetékmentesek. A szövetkezet, ha a pénzügyminiszter jelzálogkötvények kibocsátásával megbízza, ugyanazokban az adó- ós illetékedvezményékben részesül, amelyeket az Országos Központi Hitelszövetkezet részére az 1918 ; XXIII. és az 1920 : XXX. t.-c. állapítanak meg. A szövetkezet könyvei és az azokból készített alapszabályszerű cégjegyzéssel ellátott kivonatok a közokiratok bizonyító erejével bírnak. 18. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az előző §. értelmében de egyébként a pénzügyminiszter utasításainak megfelelően nyújtandó 15 óv alatt törlesztendő kölcsönök alapján kibocsátandó legfeljebb összesen 1.000 millió K n. ó, jelzálogkötvények külön biztosítási alapja gyanánt átengedje az egyes részvénytársaságok vagyonváltsága fejében általuk az 1921 : XV. t.-c. értelmében az államkincstárnak átengedett váltságrészvények et folyó szelvényeikkel, az államkincstárt ezek alapján megillető összes jogokkal és kötelezettségekkel együtt, illetve az ezekért ós ezekkel kapcsolatban már befolyt ós befolyandó összegeket. E kölcsönök [tőketörlesztési, kamat és kezelési költség szükségletének fedezésére szolgál a kölcsönök teljes törlesztéséig a kincstári