Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.
Irományszámok - 1922-7. A pénzügyi bizottság jelentése "az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról" szóló 2.számú törvényjavaslat tárgyában
50 7. szám. Azoknak a tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak az idézett szakaszok alapján való szabályszerű elbánás alá vonásánál, akik olyan nyugdíj (nyugbér) intézet, alap vagy pénztár kötelékébe tartoznak, amelynek székhelye Magyarországtól elkapcsolt területen van, azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek az illető nyugdíj (nyugbér)-intézetre, alapra vagy pénztárra nézve az 1918. évi október hó 31-én hatályban állottak; amennyiben ezek a jogszabályok ismeretlenek, a szabályszerű elbánás alá vonásnál egyelőre az 1912 : LXV. t.-c-nek a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az ilyen nyugdíj (nyugbér)-intézetek, alapok és pénztárak kötelékébe tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére az állandó ellátást, illetőleg végkielégítést az a miniszter állapítja meg, akinek hatáskörébe az illető nyugdíj (nyugbér)-intézet, alap vagy pénztár felett való felügyelet tartozik és előlegképen annak a költségvetési fejezetnek ós címnek a terhére utalványozza, mely költségvetési fejezetre ós címre az az illető nyugdíj (nyugbór)-intézet, alap vagy pénztár részére az állam által adott egyéb ellátmányok is elszámolást nyernek. Az 1922:1. t.-c. 24. §-a alapján eszközölt szabályszerű elbánás alá vonás során nyugalomba helyezett olyan tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál, akik a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejüket, vagy 60. életévüket a szabályszerű elbánás alá vonás napján betöltötték, a nyugalomba helyezés végleges, minden más esetbeu ideiglenes. Az ekként ideiglenesen nyugdíjazott tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra az 1912 :LXV. t.-c. 33. és 34. §-aiban foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást és így az illetőket a közszolgálat bármely ágazatában teljesítendő szolgálattételre be lehet rendelni. Amennyiben az ilyen ideiglenesen nyugdíjazott tisztviselő vagy egyéb alkalmazott valamely nyugdíj (nyugbér)-intézet kötelékébe tartozik és tényleges szolgálattételre ideiglenesen berendeltetik, az őt megillető állandó ellátási díjakat továbbra is az illető nyugdíj (nyugbór)-intézet, alap, vagy pénztár viseli, az idézett t.-c. 34. §-ának második bekezdése értelmében megállapítandó átalány ellenben azt a tárcát terheli, amelynek fenhatósága alá az a hatóság (hivatal) tartozik, amelynek az illető a berendelés tartama alatt szolgálatot teljesít. A tényleges szolgálattételre való ideiglenes berendelésre és az ideiglenes berendelés megszüntetésére az a miniszter illetékes, aki a berendelendőnek szabályszerű elbánás alá vonása iránt intézkedett. A berendeléshez a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása is szükséges ós az csak addig tarthat, amíg a berendelésre fontos szolgálati érdekből szükség van. Ha az ideiglenesen berendelt tisztviselő vagy egyéb alkalmazott, ellátási díjait valamely nyugdíj (nyugbór)-intézet, alap vagy pénztár terhére élvezi és a berendelés megszűnése után a berendelés időtartamának számításba vétele mellett igénye van arra, hogy ellátási díjai felemeltessenek, a többletet az illető nyugdíj (nyugbér)-intézetnek, alapnak vagy pénztárnak az a tárca, amelynek fenhatósága alá tartozó hatóságnál vagy hivatalnál az illető ideiglenes berendelése alatt szolgálatot teljesített, évenkint megtéríteni köteles. A közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak egyes csoportjai részére létesített olyan külön nyugdíj (nyugbér)-intézetek, alapok, pénztárak, amelyeknek tagjai között az 1922: I. t.-c. 24. §-a alapján szabályszerű elbánás alá vonható tisztviselők és egyéb alkalmazottak vannak, kötelesek szabályzatukat (alapszabályzatukat stb.) a jelen törvény életbelépésének napjától számított hatvan napon belül a jelen szakaszban foglaltaknak megfelően módosítani.
