Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-2. Törvényjavaslat az 1922/23. költségvetéi év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

20 2. szám. A m. kir. honvédség első felszerelésének szükségletéről az 1920/21. évi költségvetésben 2.035,461.000 K előirányzásával történt gondoskodás. Ez az összeg azonban az anyag hiánya miatt felhasználható nem volt, úgy hogy az 1921 : XXXIV. t.-c. 18. §-ában külön felhatalmazás adatott a fel nem használt összegnek az 1921/22. költségvetési évben a vagyonváltság bevételeiből való fedezésére és a pénzügyminiszteri tárca »Vagyonváltság« terhére leendő kifizethetésére. Az 1921/22. évi költségvetési előirányzatban felszerelési költségekre 605,898.797 K irányoztatott elő. Ez a hitel azonban a magyar korona vásárló értékének leszállása ós egyes új megrendelések következtében kevésnek bizonyult, úgy hogy az előirányzott összegen íelül 805 millió K túlkiadás jelentkezik. Ezen túlkiadás fedezésére — hasonlóan az 1921 : XXXIV. t.-c. 18. §-ában kapott felhatalmazáshoz — kérem a törvényhozás jóváhagyását. A vagyonváltság kezelésével kiadások merülnek fel és a jelen szakasz utolsó bekezdése az ezen kiadások elszámolására vonatkozó intézkedést tartalmazza. 6. §-hoz. Jóllehet a nemzetgyűlés tagjainak választására vonatkozó rendeletek kibocsátására az alkotmányosság helyreállításáról ós az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920 : I. t.-c. 10. §-a a kormánynak törvényes felhatalmazást adott és egyébként is törvényes kötelessége volt a kormánynak annak megállapítása, hogy az új nemzetgyűlési választások milyen szabályok alapján történjenek: mégis -- tekintettel az "említett rendeletekben szabályozott joganyag nagy fontosságára — indokoltnak mutatkozik, hogy a törvényhozás ezeket a rendeleteket éppen úgy jóváhagyja, mint ahogy azt az 1920 : I. t.-c. 1. §-a az első nemzetgyűlés összejövetelére alapul szolgált rendeletekre nézve tette. 7. §-hoz. Az 1920 : VI. t.-c. értelmében a kivételes hatalom idejének 1922. évi július hó 26. napján bekövetkező lejárta után köteles a kormány a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket hatályon kívül helyezni. . Az ország mai helyzete azonban nem engedi meg, hogy a kivételes hatalom alapján kibocsátott valamennyi rendelet hatálya egyszerre szűnjék meg. A kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletek szabályainak körébe a kivételes hatalom nyolc évi fennállása idején annyi jogviszony került, hogy a rendelkezések hatályának minden átmenet nélküli megszűnése nemcsak az állam rendjére és biztonságára lenne katasztrofális hatással, hanem úgyszólván minden állampolgárra egyénileg is súlyos sérelmet jelentene. Szükség van tehát arra, hogy a kormány az 1920 : VI. t.-c. 2. §-ában meghatározott körön felül bizonyos szűk körben továbbra is hatályban tarthassa a kivételes hatalmon alapuló rendelkezéseket. Módot kell adni a kormánynak arra, hogy ezeket a rendeleteket az alatt az átmeneti idő alatt, amíg a háború által előidézett rendkívüli viszonyok megszűnnek és az ország gazdasági és politikai viszonyai a gazdasági élet teljes szabadságának és a közszabadságoknak korlátlan visszaállítását lehetővé