Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-21. Törvényjavaslat a tisztességtelen versenyről

222 21. szám. II. Részletes indokolás. I. FEJEZET. A tisztességtelen verseny általában (1. §.). Tisztességtelen versenyről egyedül ott lehet szó, ahol verseny vagy éppen >szabad« verseny van, amely egyrészről mindenkinek lehetővé teszi azt, hogy ligy ós akként küzdje ki magának boldogulását, amiként azt legjobb tudása, ügyessége és igyekezete lehetővé teszi, másrészről az ipar és kereskedelem porondján lezajló küzdelemben annak juttatja a győzelem pálmáját, aki a fogyasztók tetszését leginkább tudta megnyerni. A szabad verseny azt is jelenti, hogy a versenyző az érvényesülés, a boldogulás érdekében bárminő eszközt felhasználhat avégből, hogy versenytársai elől a vevőkört elhódítsa. A.z erkölcs követelményével azonban csakis a tisztességes és becsületes eszközökkel folytatott küzdelem egyeztethető össze. És az erkölcsi elveket figyelemre méltató individualizmus a szabad versenynek éppen ezért csakis azt az értelmet adja, hogy mindenki törekedjék minden erejével a legjobb és legolcsóbb árú előállítására vagy munka kifejtésére ós ezzel az egyedül helyes eszközzel hódítsa el versenytársainak vevőkörét. Mert ezt követeli az üzleti tisztesség és általában a jó erkölcs. A most kifejtettek alapján szerkesztette meg a javaslat a generális klauzulát, amely a tisztességtelen verseny legáltalánosabb körülírása akar lenni abból a már fentebb érintett célból, hogy gazdasági életünk a tisztességtelen versenynek minden elképzelhető megnyilvánulásával szemben védelmet találjon. Az 1. §. az üzleti tisztességbe vagy általában a jóerkölcsbe ütköző versen}

7 magánjogi következményeit is megállapítja és pedig oly módon, hogy a jog reakciójához a cselekménynek objektive káros vagy veszélyeztető volta is elégséges. Abbanhagyásra lehet kötelezni a tettest akkor is, ha őt szándékosság vagy gondatlanság nem terheli; tehát ha ő még amiak sin&s tudatában, hogy a versenyben tisztességtelen eszközöket használ. Az 1. S. rendelkezése szorosan összefügg a II. fejezetben felsorolt cselekvőségekkel, mert utóbbiak csupán függvényei, kiágazásai a generális klauzulával általában körülirt tisztességtelen versenynek, habár ezeknél egyes esetekben a magánjogi következményekkel kapcsolatban az illető cselekmény természetéből folyó különleges intézkedések felállítása is szükségesnek mutatkozott.