Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-21. Törvényjavaslat a tisztességtelen versenyről

220 21. szám. módosító 1913. évi XII. törvénycikk, az ipari minták és mustrák oltalmát szabályozó 1907. évi 107.709. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet és a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. törvénycikk; b) a cégoltalmat biztosító jogszabályok: nevezetesen pedig az 1875. évi XXXVII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi törvény 17., 21. ós 24. §-ai; az 1890. évi II. törvénycikk 10. és 1895. évi XLI. törvénycikk 9. §-ai, továbbá az ipartörvénynek 58. §-a is; c) különféle speciális törvények, mint a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozásának tilalmazásáról szóló 1908. évi XLIÍ. törvénycikk; a mezőgazdasági termények, termékek ós cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi LXVI. törvénycikk; az ország címerének használatát szabályozó 1883. évi XVIII. törvénycikk; a mértékekről, azok használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907. évi V. törvénycikk; végre d) a bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvónykönyvnek (1878. évi V. törvénycikk Btk.) ós az azt módosító és kiegészítő törvényeknek néhány rendelkezésé, így a Btk. 361. és 363. §-a, az 1908. évi XXXVI. törvénycikk 50. §-a, az 1914. évi XLI. törvénycikknek a becsületsértésre és rágalmazásra vonatkozó rendelkezései, továbbá a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyvnek 45., 59., 128., 136. és 139. §-ai. IV. A törvényjavaslat általános rendszerét az a szem előtt tartott kettős cél szabta meg, hogy egyrészről módjában álljon bírói gyakorlatunknak a tisztességtelen verseny minden elképzelhető megnyilvánulása ellen hathatós oltalmat adni, másrészről hogy a tisztességtelen versenynek legjellegzetesebb és eléggé kiforrott tényálladékai mindenesetre a megfelelő magánjogi és büntetőjogi következményekkel sújtassanak. Ezért került a javaslat élére a generális laaumla (1. §.), amely felöleli a tisztességtelen verseny minden, elképzelhető megnyilvánulását (és így a II. és III. Fejezetben felsorolt konkrét cselekvőségeket is) és megállapítja az általános magánjogi következményeket: az abbanhagyást és — szándékosság vagy gondatlanság esetében — a kártérítő kötelezettséget. A tisztességtelen verseny kiforrott tónyálladókait a javaslat két csoportba osztja. Az első csoportba osztott tényálladékok (1. Szédelgő feldícsérés. 2. Bitorlás és utánzás. 3. Hírnévrontás ós hitelrontás. 4. Hólabda-szerződós. 5. Üzleti vagy üzemi titkok elárulása vagy jogosulatlan felhasználása) lényegileg exemplifikatív felsorolásai a generális klauzulával körülírt tisztességtelen versenynek, illetőleg — amint azt a javaslat kifejezi — nem mások mint »az üzleti tisztesség korlátainak egyes fontosabb áthágásai«. Amiből kettő következik. Egyrészről, hogy az 1. §-ban megállapított magánjogi következmények — az ott előírt feltételek mellett — e konkrét cselekvőségeknél ipso iure alkalmazást nyernek (ezért találta feleslegesnek a II. fejezet e következményeknek folytonos ismétlését); másrészről, hogy a II. fejezetben felsorolt tényálladékok korántsem merítik ki a tisztességtelen verseny körét, helyesebben azokat a cselekvőségeket, amelyeknek elkövetőit abbanhagyásra vagy kártérítésre lehet kötelezni. Számol a javaslat azzal is, hogy a magánjogi oltalom nem mindig elegendő a tisztességtelen verseny megnyilvánulásai ellen. Olyan esetekben, amikor a tisztességtelen verseny nemcsak objektive állapítható meg, vagy nem tisztán gondatlanságra vezethető vissza, hanem a versenytársak érdekeit jobb tudomása ellenére és egyenesen erre irányuló célzattal sérti.valaki, gondoskodni kell a büntetőjogi megtorlás szigorúbb eszközeinek alkalmazásáról is. Ezért a javaslat a II. Fejezetben felsorolt egyes cselekményeknek ily súlyosabb