Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-20. Törvényjavaslat a sütőipari munkának szabályozásáról

192 20. szám. 11. §. Munkaközben az alkalmazottak részére megfelelő szüneteket kell biztosítani. Ha a tényleges napi munkaidő nyolc óránál nem több, a közbeeső szüneteket együttvéve legalább félórában, ha a tényleges napi munkaidő nyolc óráná] hosszabb, a szüneteket együttvéve legalább egy órában, ha tíz óránál hosszabb, legalább egy és fel órában kell megállapítani. , A munkaközi szünet részletekben is biztosítható. A munkának egy negyed óránál rövidebb megszakítása azonban munkaközi szünetnek nem tekinthető. Az iparfelügyelő kötelező utasítást adhat a munkaközi szünetek száma és beosztása iránt. 12. .§. , • Kenyeret és péksüteményt tizenhat évesnél fiatalabb személlyel házrólházra járva árúsíttatni tilos. Nem esik e korlátozás alá a süteménynek szállítása a megrendelőhöz. Olyan időben, amelyben az előállítási munkának szünetelni kell, az alkalmazottakat kihordási munkával sem szabad foglalkoztatni. 13. §. Az 1. §-ban említett cikkek előállítására szolgáló iparüzemeknek berendezésére vonatkozó, továbbá az előállítással, kihordással és árusítással kapcsolatos közegészségügyi követelményeknek, valamint az alkalmazottak egészségének, testi épségének és erkölcsének megóvására szükséges rendelkezéseket a kereskedelemügyi miniszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg. 14. §.. Az iparfelügyelőknek az 1893: XXVIII. törvénycikk 14., 20. és 31. §-ában, valamint az alkalmazottak védelme szempontjából más törvényekben megállapított hatásköre az 1. §-ban megjelölt cikkeket előállító minden iparüzemre kiterjed. 15. §. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az az iparos, illetőleg annak az a megbízottja, aki az éjjeli időben engedély nélkül is jogosan végzett munkát, vagy a napi munkaidőnek a törvényben megengedett meghosszabbítását, vagy az alkalmazottnak e törvényben megengedett éjjeli foglalkoztatását az erre nézve elrendelt módon be nem jelenti. Az 1. bekezdés alá eső kihágás büntetése tizenöt napig terjedhető elzárás és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés, ha azt olyan egyén követte el, aki ily kihágás miatt jogerős ítélettel már meg volt büntetve és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el.