Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-2. Törvényjavaslat az 1922/23. költségvetéi év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

2. szám. 11 A mértékilleték és a felügyeleti illeték évenként fizetendő összege minden rendes bányamérték és külmé^rtók, illetve minden zártkutatmány után az 1920: XII. t.-c. L, illetve 2. §-ában megállapított hatvannégy (64) koronáról kettőszáz (200) koronára emeltetik fel. A rendesnél kisebb terjedelmű külmértékek, valamint a határközök után ezen felemelt mértékilletéknek a kisebb terjedelmű külmértók, illetve az adományozott határköz területéhez mórt arányszerű része fizetendő. A szénjogi térilletéknek az 1921 : XVII. t.-c. 1. §-ában a lefoglalt terület nagyságához mérten kataszteri holdanként egy (1), kettő (2), három (3), négy (4) ós öt (5) koronában megállapított évi díjtételei három (3), hat (6), kilenc (9), tizenkettő (12) ós tizenöt (15) koronára emeltetnek fel. II. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a belföldön készített, valamint a külföldről behozott arany-, ezüstárúszerek, huzalok és rudacsok finomsági tartalmának megvizsgálásáért ós fémjelzésért a következő fémjelzési illetékeket szedhesse: a) aranyrudacsok után kg.-kónt 1.000 (Egyezer) koronát; b) ezüstrudacsok után kg.-kónt 100 (Egyszáz) koronát; c) aranyárúszerek és huzalok után kg.-ként 5.000 (Ötezer) koronát; d) ezüstárúszerek és huzalok után kg.-ként 500 (Ötszáz) koronát; e) aranyozott valódi (ezüst) huzalok után kg.-ként 550 (Ötszázötven) koronát. 17. §, Az 1921 : XXIII. t.-c. 17. §-ának első és negyedik bekezdése úgy módosíttatik, hogy az 1922. évi III. lakbér-negyedtől kezdve az 1918. évi állami házadó alapjául vett haszonértek 60%-a fizetendő kincstári haszonrészesedés fejében, ha a lakbér a lakásrendelet értelmében az 1917. évi bérnek csak négyszeresére emelhető. Ehhez az összeghez az 1918. évi állami házadó alapjául vett haszonérték további 20—20%-ának megfelelő összeg járul hozzá minden olyan házbértöbblet után, amely többlet az előző bekezdésben említett béremelés összegén felül az 1918. évi házadó alapjául vett haszonérteknek legalább 50 és legfe3jebb 100%-át teszi ki. A házhaszonrészesedósből 20%-nak megfelelő, de legalább évi 60 millió koronát kitevő összeg az alábbi 19. §. rendelkezéseinek megfelelően a Jajkás-, építési akció céljaira kibocsátandó kölcsön tőke és kamat törlesztésére szolgál 18. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az építkezósek előmozdítása érdekében a Magyar Pénzügyi Szindikátus által a jelen törvény értelmében alapítandó szövetkezetet jelzálogkötvények kibocsátásával bízza meg. A jelzálogkötvények teljesen tehermentes, vagy az építkezés idejében mutatkozó forgalmi értéküknek legfeljebb 10 százaléka erejéig megterhelt ingatlanokon épülő épületek építési költségét, továbbá a kölcsön kibocsátási költségeit ós r