Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-2. Törvényjavaslat az 1922/23. költségvetéi év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

8 2. szám. 9- §• Az államsegélyt élvező községi, hitfelekezeti, társulati és egyesületi tanári (tanárnői), tanítói (tanítónői) és óvónői rendszeresített állások után adott államsegélyek felülvizsgálására, illetve beszüntetésére az 1922: VI. t.-c. 4. §-ában megállapított határidő — azokra az esetekre nézve, amelyekben az eljárás 1922. évi június hó 30-ig lebonyolítható nem volt, — az 1922. évi december hó 31-éig meghosszabíttatik. Felhatalmaztatik egyúttal a vallásos közoktatásügyi miniszter, hogy a szóbanforgó állások felülvizsgálata alkalmával az iskolafenntartónak anyagi helyzetét is figyelembe vegye. A nem állami tanítók államsegélyének (fizetéskiegószítő államsegély, háborús, havi drágasági, rendkívüli, átmeneti segély, stb.) összege a törvényhozás további intézkedéséig az 1907: XXVII. t.-c. alapján már megtörtént javadalmi összeírások figyelembevételével akként állapítandó meg, hogy a javadalmi összeírásokba feívett ingatlanhaßzonolvezet ós terményjárandóságok értéke minden óv november hó 1-étől kezdődő 1—1 évre a megelőző állami költségvetési óv (július 1—június 30.) átlagárai alapján állapítandó meg. Ugyanilyen módon évről-évre újból kell megállapítani a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők javadalmazásának állami kiegészítésénél (ideértve a kiegészítő pótlókok, a háborús, a havi drágasági, a rendkívüli, az átmeneti stb. segélyek engedélyezését is) a községi vagyont képező ingatlanok haszonélvezetének, valamint a községek által nyújtott termónyjárandóságoknak pénzbeli értékét. (1913 : LX. t,-c. 5. ós 6. §-ai.) 10. §. Az 1922:1. t.-c. 24. §-ában és az 1922: VI. t.-c. 3. §-ában foglalt rendelkezések az alábbiakkal egészíttetnek ki: Azoknak a tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak az idézett szakaszok alapján való szabályszerű elbánás alá vonásánál, akik olyan nyugdíj (nyugbér)intózet, alap vagy pénztár kötelékébe tartoznak, amelynek szókhelye Magyarországtól elkapcsolt területen van, azokat a jogszabályokat kell alkalmazni, amelyek az illető nyugdíj (nyugbór)-intézetre, alapra vagy pénztárra nézve az 1918. évi október hó 31-én hatályban állottak; amennyiben ezek a jogszabályok ismeretlenek, a szabályszerű elbánás alá vonásnál egyelőre az 1912 : LXV. t.-c.-nek a rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az ilyen nyugdíj (nyugbér)-intézetek, alapok ós pénztárak kötelékébe tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére az állandó ellátást, illetőleg végkielégítést az a miniszter állapítja meg, akinek hatáskörébe az illető nyugdíj (nyugbér)-intézet, alap vagy pénztár felett való felügyelet tartozik és előlegkópen annak a költségvetési fejezetnek ós címnek a terhére utalványozza, mely költségvetési fejezetre ós címre az az illető nyugdíj (nyugbér)-intézet, alap vagy pénztár részére az állam által adott egyéb ellátmányok is elszámolást nyernek. Az 1922:1. t.-c. 24. §-a alapján eszközölt szabályszerű elbánás alá vonás során nyugalomba helyezett olyan tisztviselőknél ós egyéb alkalmazottaknál, akik a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejüket, vagy 60. életévüket a szabályszerű elbánás alá vonás napján betöltötték, a nyugalomba helyezés végleges, minden más esetben ideiglenes. Az ekként ideiglenesen nyugdíjazott tisztviselőkre és egyéb alkal-