Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-425. Törvényjavaslat a nem hivatásos katonai állományból származó hadirokkantaki, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról

42 425, szám. Nem kérhet végkielégítést, aki rokkantházban - nyert elhelyezést, vagy ápolási pótlékban részesül, valamint az sem, akinek keresetképessége 75%­nák többel csökkent. A járadék és pótlékok megváltásához a feleség írásbeli beleegyezése is szükséges. A végkielégítés legmagasabb összege 30 évnél fiatalabb rokkantat ilfe­tőleg a járadék ós pótlókok évi összegének tízszerese, 30 — 40 éves rok­kantat illetőleg ez összegek ötszöröse, 40—50 éves rokkantat illetőleg három­szorosa. E felső határokon belül a végkielégítés összegét a rokkant egészségi állapotának figyelembevételével a népjóléti és munkaügyi miniszter állapítja meg. Ha a rokkant a járadék és pótlókok feleösszegét váltja meg végkielé­gítéssel, a járadék és pótlékok összegének másik fele a törvény általános rendelkezései szerint esedékes. 12. §. RoMcantházi ellátás. A rokkantat lehetőleg rokkantházban kell elhelyezni, ha rokkantságának #nérvé vagy aggkora következtében megélhetése máskép nem biztosítható. Az a rokkant, akinek keresetkópessóge 75%-nál kisebb mérvben csök­kent, rokkantházban csak kivételes méltánylást érdemlő körülmények fenn­forgása esetében helyezhető el. A rokkantházban elhelyezés magában foglalja a rokkantnak összes első­rendű életszükségleteiről gondoskodást; a rokkantházban elhelyezett rokkantat járadék nem illeti meg, a járadék 20°/o-ának megfelelő pénzbeli segélyre azonban igénye van. A rokkantházban elhelyezett azon hozzátartozói részére, akiknek eltartása az ő kötelessége lenne, állandó jellegű segélyt kell folyósítani. Ez a segély a leleségnél az özvegyek részére megállapítható járadék, a gyermeknél a neve­lési pótlók, illetőleg az árvajáradék összegének felel meg; más hozzátarto­zóknál ennek a törvénynek 31. §-a irányadó. A rokkantházban elhelyezés, valamint az ezen szakasz alapján folyósít­ható állandó jellegű segély engedélyezése a népjóléti ós munkaügyi miniszter intézkedéséhez tartozik, 13. §. Gyógykezelés. A katonai szolgálat (2. §.) következtében beállott vagy azzal okszerűen összefüggésben álló betegség vagy sérülés miatt gyógykezelésre vagy műtétre szoruló rokkantat az állam, illetőleg az Országos Betegápolási Alap terhére kell kezelésben és műtétben részesíteni. Ezekben az esetekben a rokkant díjmentesen veheti igénybe a hatósági orvosokat, a közkórházakat ós nyilvánossági jelleggel felruházott kórházakat (elmegyógyintézeteket), úgyszintén a hatósági orvosok által rendelt gyógy­szereket is. A kórházi ápolás, valamint a gyógyszerek kiszolgáltatásának módozataira és mérvére vonatkozólag a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898 : XXI. törvénycikk rendelkezései irányadók.

Next

/
Thumbnails
Contents