Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-422. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról

24 422. szám. 2-ik melléklet a 422. számú irományhoz Statisztikai indokolás a választójogi törvényjavaslathoz. A törvényjavaslat alapján a választójogba bejutók számának megállapítása ezúttal nagy nehézségekbe ütközik. Az eddig benyújtott választójogi törvényjavaslatoknál bőséges statisztikai adat állt rendelkezésre az egész, országról és minden egyes törvényhatóságról* Az ország megcsonkítása következtében ezek a statisztikai adatok legnagyobbrészt nem használhatók, mert a megcsonkítás az ország sok vármegyéjét is ketté vágta s így a vármegyék adatait felhasználni nem lehet. Csonka-Magyarországról legfeljebb csak hozzávetőlegesen lehet az eddigi adatok alapján adatokat összeállítani. Az 1920. évi népszámlálás anyaga ugyan rendelkezésre áll, de a népszámlálás idejében más terület volt magyar közigazgatás alatt, mint amelyet a trianoni békeszerződés megállapított s mint amelyre a mostani választójogi reformot alkalmazni kell. Az 1920. évi népszámlálás különben sem terjedt ki a speciálisan választójogi kérdésekre s így a népszámlálásból csak azok az általános adatok vehetők ki, amelyek minden népszámlálásnál rendesen kérdeztetnek. Hogy mégis bizonyos tájékoztató adatok álljanak a választójogi reform céljaira rendelkezésre, a magyar királyi központi statisztikai hivatal mindjárt a népszámlálás anyagának beérkezte után az akkori belügyminiszter rendeletére feldolgozta a népszámlálás anyagából hét olyan törvényhatóság adatait, amelyek teljes egészükben megmaradtak CsonkaMagyarországon, főleg azon okból, hogy az adatok a 10 óv előttiekkel is összehasonlíthatók legyenek. E hót törvényhatóság Fejér, Borsod ós Békés vármegye, Győr, Hódmezővásárhely ós Miskolcz törvényhatósági jogú város, végül Budapest székesfőváros. A törvényhatóságok kiválasztásánál a vezérelv az volt, hogy olyan jellegzetes összetételű vármegyék és városok adatai álljanak rendelkezésre, amelyekből egész Csonka-Magyarország adataira is lehessen következtetni. Azért foglal helyet e törvényhatóságok között két igen erősen agrár jellegű vármegye mellett egy olyan is (Borsod), amelyben jelentékenyebb ipar van, viszont a két iparos ós kereskedő város mellett legtipikusabb földmíves városunk (Hódmezővásárhely), végül Budapest székesfőváros, mely népességének nagy tömegénél ós nagyvárosi jellegénél fogva elhatározó befolyást gyakorol Csonka-Magyarország