Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.
Irományszámok - 1920-422. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
14 422. szám. l'SÖ melléklet a 422. számú irományhoz. Indokolás „az országgyűlési képviselők választásáról 44 szóló törvényjavaslathoz. Általános rész. A javaslat szerkezetében lényegesen eltér az eddigi választójogi törvényektől, amennyiben ezúttal csupán a lényegesebb választójogi rendelkezések foglaltatnak törvénybe, ellenben a kevésbé lényeges rendelkezések, nevezetesen az eljárási rész kormányrendeletben fognak megáliapíttatni. Ezúttal így történik ez, nemcsak azért, mivel a rendelkezésre álló idő rövidségénél fogva alig volna lehetséges a törvényhozást igen nagy terjedelmű javaslattal foglalkoztatni, hanem azért is, mert az eljárási szabályok az eddigi magyar jogban már annyira ki vannak dolgozva és tüzetesen megállapítva, hogy azoknak újabbi törvényhozási megvitatása bátran mellőzhető. A legnagyobb gondosságot fordítja azonban a javaslat arra, hogy a választópolgárok jogait érintő összes rendelkezések magában a törvényben foglaljanak helyet; így különösen a választójog, valamint a választhatóság összes feltótelei, ideértve a kizáró körülményeket is, a legnagyobb részletességgel magában a törvényben vannak megállapítva, továbbá a választási eljárásnak keretei, összes főbb elvei, valamint azok a rendelkezések, amelyek a választópolgároknak a választási időszakban való mikénti magatartását és mozgási szabadságát körülhatárolják — végül az összes főbb büntető rendelkezések ós pedig úgy a jelen törvénybe ütköző cselekmények, valamint a választójog büntetőjogi védelmére vonatkozó rendelkezések, úgyszintén a fegyelmi felelősség kérdései mind magában a javaslatban tárgy altatnak. A javaslat azonkívül a kormány részére adott felhatalmazásoknál i& kötelezi a kormányt arra, hogy rendeleti úton tett intézkedéseinél a már eddig a magyar joggyakorlatban, illetőleg a fennálló törvényekben kialakult eljárási elveket alkalmazza. Ki kell emelni ezenfelül, hogy a jelen javaslat mindenben a hazai viszonyokat tartja szem előtt és saját közállapotaink igényeihez képest kívánja a kérdéseket szabályozni; csupán itt-ott, például az arányos kép#
